Akár a fegyveres terrorista csoportokkal szemben is bevetette volna a Csádba érkező magyar katonákat Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök – derül ki a Telex által ismertetett, 2023-ban a csádi elnök által Orbán Viktornak írt levélből, ami jogalapot adott volna a magyar katonák csádi tartózkodására.
A parlament 2023-ban a csádi elnök meghívólevelére szavazta meg a honvédség csádi katonai missziójáról szóló felhatalmazást, magyar csapatok azonban a mai napig nem jelentek meg az afrikai országban, a felhatalmazás pedig 2025-ben lejárt. A 444 által is megismert dokumentumok szerint a Honvédelmi Minisztérium még tavaly novemberben is azon dolgozott, hogy a felhatalmazást meghosszabbítsa, mivel még idén katonákat küldött volna Csádba.
Pénteken írunk arról, hogy bár a honvédség állapotáról kitálaló Pálinkás Szilveszter százados csádi misszióval kapcsolatos kitálalása óta a kormány lépten-nyomon hangoztatja, hogy nincs is csádi misszió, ezt egészen sokáig másként gondolták. Annyira másként, hogy a 444 birtokába jutott dokumentum szerint 2025 novemberében a Honvédelmi Minisztérium elkészített egy előterjesztést a kormány részére a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról, amelyben a 2026-os évre hozzávetőlegesen négymilliárd forintos személyi jellegű és pénzügyi dologi kiadással, 21,8 milliárdos logisztikai kiadással, és 1.1 milliárdos nemzetbiztonsági költségekkel számoltak.
A levél szövegét az előterjesztésből a Miniszterelnök Kormányiroda törlésre javasolta, mivel szerintük „nem szükséges minden információ megjelenítése”, amit a Honvédelmi Minisztérium a határozatba belerakott. Így végül csak hivatkozásként maradt benne a 2023-ban elfogadott parlamenti határozatban, a szövege a nyilvánosság előtt ismeretlen maradt.
A levél egyrészt nemzetközi jogi szempontból lehetővé tette a katonáknak, hogy más országba is belépjenek, másrészt érzékeltette, hogy miért és mit szeretett volna a magyar katonáktól a csádi vezetés. A csádi elnök az ország és a Száhel-övezet stabilitását fenyegető terrorista csoportok jelenlétéről írt. „Annak ellenére, hogy a fegyveres biztonsági erőink mindent megtesznek országunk védelmében, a csádi biztonsági helyzet javítása érdekében üdvözöljük a baráti országok – köztük európai partnereink – által nyújtott segítséget” – írta.
A levél szerint 2023 júliusában a két ország katonai vezetői egyeztettek, a megbeszéléseken „jól tükröződött az a szándékunk, hogy egy biztonsági együttműködés érdekében Magyarországot meghívjuk országunkba”. A magyar fegyveres erőktől az elnök a harci és katonai képességek megerősítését remélte, valamint az állami és közigazgatási szereplők segítését a sérülékeny területeken.
A csádi elnök azt írta, amennyiben Orbán is egyetért, a Csádban „tartózkodó magyar fegyveres erőknek az lesz a feladata, hogy a fegyveres terrorista csoportok elleni küzdelemben (szükség esetén közvetlen beavatkozással is) nyújtsanak segítséget a fegyveres erőinknek kiképzési, oktatási és mentorálási tevékenységek végzésével, a tapasztalataik megosztásával, valamint missziók, műveletek és katonai mentorálási feladatok közös végrehajtásával. Országunk fegyveres erői is készek megosztani tapasztalataikat Magyarországgal.”
Azt is írta:
„A magyar fegyveres erőknek jogukban fog állni erőt alkalmazni, beleértve szükség esetén a halálos erőt is, figyelembe véve a harcérintkezési szabályokat, ideértve az országaink között külön egyeztetendő műveleti szabályokat is.”
A magyar katonaság egyik poszterarca hosszú interjúban mesélt az áldatlan állapotokról, a politikai szempontok érvényesüléséről és a miniszterelnök fiával folytatott beszélgetéseiről.
A végül nem tárgyalt előterjesztésből az is kiderült, hogyan tervezett a minisztérium kommunikálni: sehogy.