• Kiszámítható gazdaságpolitika, kevesebb piactorzító intézkedés, a különadók kivezetése – többek között ezt várja a Raiffeisen vezető elemzője az új kormánytól.
• A leköszönő kabinet szerinte már nem hosszabbítja meg a védett üzemanyagárról szóló, május 1-jén lejáró szabályozást, de az új kormány záros idén belül kivezeti az árrésstopot is.
• Az európai uniós források mielőbb felszabadítása fontos feladat lesz.
• Számítani lehet arra, hogy a NER-rel összefonódott, valódi piaci körülmények között eddig nem működött cégek egyike vagy másika bedől, ami kisebb dominót is elindíthat.
• Interjú Török Zoltánnal.

Két nappal a választások előtt, péntek délelőtt jelent meg a hír, hogy idén március végéig 3420 milliárd forintnyi, minden történelmi rekordot megdöntő hiány jött össze az államháztartásban. Ez alapján aligha lesz nagy gazdaságpolitikai mozgástere az új kormánynak.

Valóban, ez az első három hónapban összehozott 3420 milliárd forintos államháztartási deficit brutálisan sok, az éves terv 81 százaléka. Ráadásul a leköszönő kormány még tavalyról származó gazdaságpolitikai prognózisa szerinti éves tervről beszélünk. Márpedig látjuk, hogy a növekedés nagyon gyengécske lesz idén is. Amikor a törvényt elfogadták, még 2,5 százalékos GDP-bővülést vártak 2025-re, ehelyett az 0,3 százalékos lett. Erre az évre 4,1 százalékkal számol a költségvetési törvény, miközben a piaci és jegybanki előrejelzésekben már 2 százalék alatti számok szerepelnek.

Ebben nyilván benne van az iráni háború okozta bizonytalanság…

Igen, emiatt igazából most nagyon kockázatos is bármilyen számot mondani középtávra, mert a közel-keleti háború mindent felborít. Abban nem nagyon lehet reménykedni, hogy ez lesz az az év, amikor beindul a növekedés. Lehet, hogy az elmúlt évekhez képest idén egy picit jobb lesz, de nagyjából ez a „picit jobb” a legjobb forgatókönyv.

A háború lefolyása miatt nagy adag bizonytalanság van minden előrejelzésben. Az biztos, hogy a növekedés kisebb lesz, tehát a GDP ismét elmarad a tervezettől, így a GDP-arányos mutatók, deficit, államadósság mind rosszabbul alakulnak. Ezzel kell valamit kezdenie az új kormánynak, főleg úgy, hogy a leköszönő Orbán-kabinettől azt az ígéretet örökölte, hogy 5 százalékos lesz idén a GDP-arányos államháztartási hiány.

Igen, de ez az 5 százalékos prognózis úgy jött ki, hogy ősszel hozzácsaptak az előző hiánycélhoz még 1000 milliárdot, igaz, csak egy szóbeli bejelentéssel, amit a költségvetési törvénybe nem is vezettek át. Mennyire átlátható ez?

Én most a piac oldaláról nézem a dolgot, és a befektetők fejében nem összegszerű számok vannak, hanem az 5 százalékos hiány ígérete. Ráadásul nem tudjuk, hogy a szekrényben vannak-e csontvázak. Lehet, hogy igen, és egyik-másik csak hónapok múlva esik ki. Tehát a költségvetés nagy kihívás lesz az új kormánynak. Ráadásul van az a saját ígéretük, hogy 2030-ra teljesíti az ország az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket. Szóval el kell kezdeni keményen dolgozni.

Mennyiben segítheti az új kormányt, ha az ígéretüknek megfelelően újra elindulnak az uniós pénzek Magyarországra?

Nyilván az idei költségvetés még nem a Tisza felelőssége, ezt tudják a befektetők, a hitelminősítők, mindenki. Az ő kormányzati felelősségük majd a 2027-es költségvetéssel kezdődik. De ezt az évet is le kell hozniuk valahogy, és vélhetően rossz üzenet lenne, ha túlzott mértékben elszállna a deficit, amire volt már példa kormányváltás után. Az viszont biztos, hogy a költségvetés kordában tartását segíthetik az EU-források. Tehát az a következő lépés az, hogy ezeket az uniós pénzeket gyorsan fel kell szabadítani. Szerintem ez megoldható.

Mit jelenthet technikailag az, hogy gyorsan? Egy-két hét, hónap? Vagy majd második félévben valamikor?