Az osztrák határ mellett fekvő, alig 600 lelkes Bucsu faluban, az Arany-patak partján tébláboltunk fotós kollégámmal, amikor délután fél öt körül elsuhant mellettünk egy SMS feliratú, narancssárga kisteherautó.

„Ő lesz az” – kiáltottuk egymásnak, és elkezdtünk sprintelni a Rákóczi Ferenc úton, egészen addig, amíg az aszfaltos burkolat kavicsosra nem váltott.

Korábban a falu egyetlen, csak a kedvünkért kinyitó vendéglátóhelyén azt az információt kaptuk, hogy Magyar Péter ennek a német cégnek az osztrák leányvállalatánál dolgozik szobafestőként.

Mármint nem a frissen megválasztott miniszterelnök, hanem az a férfi, akit a nevének köszönhetően indítottak el a választásokon a Vas 2-es körzetben, hogy független jelöltként szavazatokat vegyen el a Tiszától – és ez be is jött.

Magyar Péter után, akiről sokáig azt sem lehetett tudni, hogy néz ki, és hogy kicsoda, már a választások előtt vizsgálódni kezdett a rendőrség, az eredmény óta üldözi a sajtó, pár napja pedig civilek tüntetést szerveztek a háza elé.

Egy demokratikus választáson induló jelölt általában inkább keresi, és nem kerüli a nyilvánosságot. A bucsui Magyar Péter nem ilyen.

Amikor meglátta, hogy kérdésekkel és kamerával közelítünk a háza felé, bezárkózott, nem felelt. Annyira kerülte a kapcsolatfelvételt, hogy maga helyett még az ablakhoz is egy fiatal nőt küldött kémlelni. Miután a férfi élettársa/lánya kapucnis felsőt és az arcát teljesen elfedő maszkot is felvett ehhez a művelethez, úgy éreztük magunkat, mint egy rossz horrorfilmben.