Köves Slomóék alapítványánál is gyanús dolgokat talált az Állami Számvevőszék
Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) alapítványánál, derül ki az ÁSZ által április 24-én publikált 44 oldalas jelentésből, amit az mfor.hu ismertetett.
A dokumentumban az áll, hogy az ellenőrzés során feltárt súlyos szabálytalanságok, törvénysértések és bűncselekmények gyanúja miatt – a központi költségvetésből származó támogatások céltól eltérő felhasználása, költségvetési csalás – az ÁSZ, törvényi kötelezettségének eleget téve, az illetékes hatósághoz fordult.
A Tett és Védelem Alapítvány az ÁSZ szerint 2019-ben 525 millió forint, majd 2020-tól évente 500 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült. A támogató 2020-ig a Miniszterelnökség, míg a 2021-től az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. volt.
A számvevőszéki ellenőrzés hat, 2020 és 2023 között folyósított, összesen mintegy 2 milliárd forint összegű központi költségvetési támogatás felhasználására, elszámolásokra és az alapítvány beszámolási kötelezettségének teljesítésére terjedt ki. A jelentés szerint az alapítvány bevétele ekkor majdnem teljesen az ellenőrzött központi költségvetési támogatásokból származott. Az ÁSZ azt írja:
Az alapítvány a 2021-2023. években nyilvántartott, államháztartási forrásból kapott támogatásokat nem szabályszerűen és nem a támogatási szerződésben/támogatói okiratokban foglalt céloknak megfelelően használta fel. A támogatások támogatók felé történő elszámolása nem felelt meg a támogatási szerződésben/támogatói okiratokban foglaltaknak.
Az ellenőrzés szerint az EMIH 2021-ben előírta a Tett és Védelem Alapítványnak likviditási kölcsönök folyósítását az EMIH és az alapítvány közös cége, a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. részére, az alapítvány pedig a likviditási kölcsönöket a támogatási szerződésben és támogatói okiratokban foglaltak ellenére a központi költségvetési támogatások terhére hajtotta végre.
A Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja. Az alapítvány oldala szerint az EMIH Köves Slomó vezető rabbi kezdeményezésére, 2012 novemberében hívta életre az alapítványt, ami – mint írják – a romló minőségű közbeszéd, a kirekesztés, az antiszemitizmus táptalaját adó ismerethiány, valamint az atrocitások és törvényszegések elleni erélytelen jogi fellépéssel szemben kívánt új alternatívát nyújtani, a pozitív zsidó identitás és a közösségi szerveződés stratégiája mentén.
Frissítés (05. 06.)
Az alapítvány közleményében azt írta, a „sajtóban megjelent – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésre hivatkozó – állítások kapcsán mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a szervezet céljaival és küldetésével összhangban, valós és ténylegesen megvalósult tevékenységet végzett. A feltárt problémák döntően adminisztratív és számviteli jellegű hiányosságokra vezethetők vissza, amelyek orvosolásához szükséges intézkedéseket megtettük. Az alapító több hónapon át folytatott belső vizsgálatának eredményét a TEV honlapján nyilvánosságra hoztuk, a Belső Ellenőrzés jelentéstervezete ITT érhető el.
A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) működését az elmúlt évben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálta, majd ezt követően, 2025 októberében az alapító Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) átfogó vizsgálatot rendelt el, amelyet az EMIH Belső Ellenőrzési Osztálya folytatott le. A vizsgálat jelentéstervezete 2026 áprilisában elkészült, azt a TEV a honlapján közzétette. A vizsgálat megállapítása szerint a TEV a vizsgált időszakban valós, szakmailag indokolt és ténylegesen megvalósult tevékenységeket végzett, ugyanakkor az ÁSZ által feltárt problémák döntően adminisztratív és számviteli jellegű hiányosságokra vezethetők vissza, nem pedig valós teljesítések hiányára vagy forráskivonásra.
Fontos kiemelni a könyvelési kérdéseket, amelyek a félreértések fő forrását jelentették. A belső vizsgálat megállapította, hogy a Brüsszel Intézetnél keletkező forráskülönbözet könyvelése nem megfelelő módon történt: a különbözetet a gyakorlatban jövőbeni alvállalkozói költségekre és jogi kockázatok (liability) fedezetére képzett elhatárolt jövőbeni költségekként, valamint céltartalékként helyes könyvelni, azonban ez egyes esetekben más jogcímen került szerepeltetésre a könyvekben. Ez a hiba hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi konstrukció kívülről nehezen átláthatónak tűnhetett.
Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy ez a különbözet nem került elvonásra, nem jelentett nyereségképzést, illetve az eredeti céltól eltérő felhasználást, hanem a rendszer működéséhez szükséges hosszabb távú költségek fedezetére szolgált, az antiszemitizmus elleni kutatási tevékenység finanszírozását támogatta. Azóta az érintett szervezetek a könyvelési hibákat korrigálták.
A cikkben kiemelt szoftverfejlesztéssel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy egy európai összevetésben is egyedülálló technológia úttörő jellegű alkalmazásáról van szó. A fejlesztés célja egy olyan antiszemitizmus-monitoring platform létrehozása volt, amely képes több közösségi média felületen, több nyelven, valós időben azonosítani és elemezni a gyűlöletkeltő tartalmakat. A rendszer évente akár több milliárd bejegyzés feldolgozására alkalmas, és olyan technológiai megoldásokat alkalmaz (különösen a social media scraping területén), amelyek a piacon nem állnak készen elérhető formában rendelkezésre.
A fejlesztés jelentőségét jól mutatja, hogy a rendszert az Európai Zsidó Szövetség (EJA) konferenciáján mutatták be, ahol széles körű nemzetközi szakmai elismerést kapott, nemzetközi szinten alkalmazni fogják és vizsgálják annak lehetőségét, hogy a technológiát megvásárolják. Ez ügyben jelenleg is tárgyalások folynak az Alapítvánnyal. A feltárt hiányosságokkal kapcsolatban az Alapítvány és az alapító szervezet a szükséges intézkedéseket – különösen a kontrollrendszer és a pénzügyi adminisztrációs fegyelem megerősítését – megtette.”