A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint a magyar ipar teljesítménye márciusban a nyers adatok szerint 6,7 százalékkal növekedett előző év azonos időszakához képest, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 3,7 százalékos volt a növekedés mértéke. Az utóbbi adat esetében legutóbb 2022 decemberében tudott ennél jobb teljesítményt összehozni az ágazat, 9,1 százalékos növekedéssel. A nyers, 6,7 százalékos bővülés pedig 2022 szeptembere óta nem látott mértéket jelent, ez az adat azonban kevésbé alkalmas a valódi teljesítmény mérésére, hiszen például a munkanapok számának változása egy hónapban is jelentősen tudja befolyásolni a statisztikát. Ezért is relevánsabb a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat.

Előzetesen egyébként már lehetett arra számítani, hogy az ipar területéről kedvező adat érkezhet márciusban, hiszen az első két hónap fűrészfogazó teljesítménye mellett meglepően jó első negyedéves GDP-adat érkezett múlt héten. Az ipar nagy súlya miatt pedig számítani lehetett a jó statisztikára is.

Februárhoz képest egyébként 3,1 százalékkos volt a bővülés az ágazatban, amire szinten régóta, 2024 februárja óta nem volt példa, akkor 3,2 százalékos volt a növekedés mértéke.

Ez ugyan még csak az első gyorsjelentés, a részleteket majd csak egy hét múlva hozza nyilvánosságra a statisztikai hivatal, annyit viszont már elárultak, hogy „a legnagyobb súlyú alágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a villamos berendezés gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása jelentősen, míg a járműgyártás kismértékben bővült”. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a gazdaság húzóágazata, a járműgyártás és feltehetően az Orbánék által húzóágazatnak szánt akkugyártás is jó teljesítményt nyújtott márciusban.

A mostani adattal határozottan elmozdult a gödör aljáról az ágazat, hiszen márciusban a 2021-es év havi átlagához mérten már csak 4,1 százalékos volt az elmaradás. Legutóbb 2024 novemberében volt ezen a szinten az ágazat.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője kommentárjában a KSH szűkszavú kommentárját emeli ki, amelyben egy fontos újdonsággal szembesülhetünk. „A feldolgozóipari alágak többségében nőtt(!) a termelés volumene éves bázison. Az ipari gyorstájékoztatók között jócskán vissza kell görgetni ahhoz, hogy hasonló megfogalmazással találkozzunk. (...) Vagyis kijelenthető, hogy nem egyetlen ágazat beinduló termelése húzta fel a magyar ipart, hanem egy általánosan javuló tendenciát látunk”, emelte ki az elemző.

Ezt szerinte már némiképp előrevetítette az április végén publikált felmérés, miszerint a második negyedévben a feldolgozóipari vállalatok kapacitáskihasználtsága 76,9 százalékra nőtt, ami 2023 eleje óta nem látott magas érték. A pozitív folyamatokról árulkodik az is, hogy negyedévről negyedévre csökken azon vállalatok száma, amelyek a kereslet hiányára panaszkodtak a növekedésüket visszafogó tényezőként.

Virovácz szerint még az is megtörténhet – bízva az év során belépő vagy felfutó új exportkapacitásokban –, hogy a fix bázisú index év végére érdemben meghaladja a 2021-es év havi átlagát.

„Így a magyar ipar egész éves teljesítménye 2026-ban akár 4–5 százalék körüli növekedést is elérhet átlagban. Vagyis három év ipari recesszió után az ipar ismét pozitívan járulhat hozzá a magyar gazdaság összteljesítményéhez, feltéve, hogy mindezen kilátásokat nem dönti romba a Hormuzi-szoros tartós blokádja”, írja az elemző.