Az új Tisza-kormányban ugyan még nincs közvetlen felelőse a felsőoktatásnak, egyelőre zajlik a casting a felsőoktatási államtitkári posztra (a Magyar Hang szerint Katz Sándor az esélyes), de Lannert Judit oktatási miniszter a hétfői meghallgatásán már bejelentette, hogy előkészítik a KEKVA-rendszer átalakítását.

A befagyasztott uniós források felszabadítása miatt erre legfeljebb néhány hét van most, hiszen a helyreállítási alapban elérhető 10,4 milliárd euró lehívására csak akkor van esély, ha az augusztus végi határidőig teljesítik a feltételeket. Ennek része, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alá kiszervezett modellváltó egyetemek helyzetét is addig, legalább részben, rendezni kell.

Ez az éppen csak felálló kormány számára azonnali döntési helyzetet jelent, a hosszú távú megoldás azonban ennél biztosan több időt igényel. Főleg, hogy az eredeti, modellváltás előtti állapot egyszerű visszaállítását maguk az érintett egyetemi vezetések is kerülnék, és az oktatók is tartanak attól, hogy ezzel a modellváltás utáni többletfinanszírozásnak is vége lenne.

Két lépésben alakíthatják át a rendszert

Bár azt Lannert Judit is hangsúlyozta, hogy az állami fenntartásban maradt egyetemek, így a gazdaságilag teljesen kivéreztetett ELTE többletfinanszírozását ugyanúgy meg akarják oldani, mint a KEKVA-intézmények helyzetét, információink szerint az utóbbi két fázisban történhet.

Előbb a modellváltó intézmények működési kereteit kellene legalább részben rendezni, és gyorsan megváltoztatnák a kuratóriumi tagok kiválasztását és a grémiumok összetételét is. A modellváltó intézmények tágabb helyzetét, így azt, hogy hosszú távon ki lesz a fenntartó, csak később döntenék el, komolyabb egyeztetések után.

Ezt a kétszakaszos megoldást valószínűsíti Merkely Béla, aki a Semmelweis Egyetem (SE) rektoraként a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke is. Merkely a 444 megkeresésére azt mondta, hogy szerinte a modellváltó egyetemek egész biztosan nem térnek vissza az állami egyetemek irányába, szerinte ezek már csak Szlovákiában és Bulgáriában dominálnak.

„A modellváltás, rektortásaimmal együtt úgy gondoljuk, nagyobb részében pozitív eredményt és jelentős fejlődést hozott. A legtöbb modellváltó intézmény önállósága is nőtt az új rendszerben. Bár voltak egyetemek, ahol a fenntartó kuratórium hatáskörében túlterjeszkedett, de ezek voltak kisebbségben. A modellváltó egyetemek nemcsak többletforráshoz jutottak, hanem a kiszámíthatóbb több éves finanszírozási keretek között működhettek, teljesítményalapú közfinanszírozási szerződésekkel, inflációkövető mechanizmusokkal” – mondta Merkely.

Az Orbán-kormány már nem írta alá a modellváltó intézményekkel az új, hatéves közfinanszírozási szerződéseket, pedig a jelenleg hatályos szerződések az év végén lejárnak, és már letárgyalták az újakat - „idáig azonban mindig tologatták az időpontot” - mondja a rektor. Merkely azt várja, hogy az új kormány, ha lesznek is módosítások, ezeket hamarosan aláírja majd, és a modellváltó egyetemek önállóságát is meghagyja.

Ezzel együtt az általa vezetett Magyar Rektori Konferencia is változtatásokat javasol.„A régión belül a magyar felsőoktatás jó eredményt és jelentős fejlődést tud felmutatni. De vannak benne zavaró problémák, amiket meg kell oldani. Ez egy picit több, mint finomhangolás” - mondja.

A túlságosan átpolitizált alapítványi kuratóriumok mellett szerinte elsősorban azon kellene változtatni, hogy most a kuratóriumok lényegében maguk dönthetnek a hatáskörükről és az összetételükről.