Drónok buktatták meg az országát drónnagyhatalomnak nevező minisztert, aki magával rántotta a lett kormányt is

külföld

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

Megbukott a lett kormány, miután május elején sokadszorra tévedtek át orosz célpontokat támadó ukrán drónok az ország légterébe: legutóbb kettő is észrevétlenül jutott el egy olajtárolóig, ahol csak azért nem történt komolyabb kár, mert a tartályok üresen álltak. Evika Siliņa miniszterelnök Andris Sprūds védelmi minisztert tette felelőssé a történtekért, ám a menesztésébe ő is belebukott, mivel Sprūds pártja megvonta a támogatását a kormánytól, melynek így elveszett a többsége. Ügyvezető kormány jön az októberi választásokig, számunkra viszont az lehet a fő kérdés, mit árul el Európa felkészültségéről, hogy egy NATO-tag, Oroszországgal közvetlenül határos állam légvédelme ennyire nehezen birkózik meg néhány eltévedt drónnal.

A megrongálódott olajtartály
Fotó: Janis Laizans/REUTERS

Potyognak a drónok az égből Lettországban

Először 2024. szeptember 7-én okozott pánikot drón Lettországban: akkor egy orosz Sahed drón zuhant le az ország keleti részén, a lett légvédelmet pedig teljesen váratlanul érte a határon átsodródó drón lezuhanása. Bár áldozatok nem voltak, az incidens példátlan felháborodást okozott: a közvélemény és a helyi vezetők élesen bírálták a hadsereget a tehetetlensége, valamint amiatt, hogy napokig titkolóztak és ködösítettek a veszélyről. A botrány továbbá azonnali, radikális reformokra kényszerítette a védelmi szektort mind a légtérvédelem, mind a lakossággal való válságkommunikáció terén.

Ilyen előzmények után érthetően komoly következményekkel járt, hogy idén márciusban újabb drón zuhant le Lettországban: ezúttal ukrán, amely a gyanú szerint az orosz elektronikus zavarás miatt tért le a tervezett útvonaláról. Ezt pedig május 7-én újabb drónok követték, ezek a szakértők szerint valószínűleg azért pont egy olajtárolóra zuhantak, mert „felismerték” az eredeti célpontjukhoz hasonló objektumot. A lett hadsereg azt állította, hogy a drónokat radaron azonosították, de nem akarták lelőni, mert attól tartottak, a roncsok veszélyeztetik a civileket vagy az infrastruktúrát, írja a Baltic Flank.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!

Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.

Partnerek

Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).

A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

Kapcsolódó cikkek