„Az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár előtt állok, itt őrzik az író könyvtárának darabjait. Velem szemben, az út túloldalán a Semmelweis Egyetem klinikai tömbje, ott őrzik az agyam darabjait.”
Ezzel a bekezdéssel indul a könyvem egyik fejezete. Azt mesélem el benne, hogy egy sajtóbejárás során rájöttem: évekkel korábban ebben az Üllői úti épületben, a Patológiai és Rákkutató Intézetben vizsgálták meg a kiműtött agydaganatomat, ott készült a szövettani vélemény, ami megváltoztatta az életemet, és a daganatom részeit ott tárolják azóta is.
Amikor a Sansz megjelenése után elhívtak egy beszélgetésre, a technikai beállás során Kiss Richárd patológus egyszer csak előkapott egy kis dobozkát, amiben ezek az ún. metszetek voltak. Mármint az agyamról készült metszetek.
Így jár, aki patológusokhoz megy podkesztelni!
A beszélgetés másik különlegessége az volt, hogy szakértőként Téglási Vanda neuropatológust hívták meg, aki hat évvel ezelőtt a leletemmel foglalkozott. Interjú után aztán leültettek egy mikroszkóp elé, ahol hosszan és lelkesen magyarázták, mi micsoda a szöveteimben.
Maga a podcastsorozat amúgy a Rákkutatók Alapítvány betegedukációs projektje. Ez az alapítvány a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet munkáját segíti – talán nem kell részletezni, milyen fontos ez. Ez a honlapjuk.
És akkor, íme, ez a nem mindennapi beszélgetés:
A könyv bemutatója ennél azért kicsit kevésbé lesz szakmai...