Megszabadulnának a mezőgazdasági termelők a kötelező tagsággal rájuk kényszerített fideszes agrárkamarától

belföld

Nyílt levelet írt a parlament agrárbizottságának a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet azt kéri, hogy az országgyűlés vizsgálja felül a 2013-ban az érintettekkel folytatott egyeztetés nélkül létrehozott, és a látszatra sem ügyelve fideszes lobbiszervezetté lett Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, rövidebben Nemzeti Agrárkamara működésének néhány sarokkövét.

A Kovács Petra Juditnak, a bizottság tiszás elnökének címzett nyílt levélben felidézik, hogy a NAK a köztestületektől elvárt függetlenség helyett már a megalakulása óta nyílt és egyértelmű politikai elköteleződést vállalt. A fideszes többségű országgyűléstől ajándékba kötelező kamarai tagságot is kapott NAK a levél szerint

  • nemhogy nem képviselte tagjait, de sok esetben kifejezetten a tagi érdekekkel ellentétesen lépett fel;
  • nem köztestületként, hanem politikai szervezetként működik;
  • a kötelező, adók módjára is behajtható, és jelentős összegű tagdíját akkor is be kell fizetni ha a tag „nem veszi igénybe a szervezet szolgáltatásait, ha olyan kamarai intézkedésekkel szembesül, melyek hátrányosan érintik, esetleg, ha felelősségi körén kívül eső okok miatt – jellemzően méretéből adódóan – egyenesen kizárják egyes szolgáltatások igénybe vevői közül”;
  • a több mint harminc éve politikai szövetségi rendszerben meghatározó, Fidesz-közeli Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnökségének befolyása alatt áll.

A Nemzeti Agrárkamara politikai, a korábbi kormánypártokhoz köthet beágyazottságát nehéz lenne vitatni, elég csak megnézni a szervezet elnökeinek nevét.

Orbán Viktor és Gyõrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara akkori elnöke 2024 áprilisában, Orbán kampánykörútján
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI/MTVA

A kamara 2013-as alakulásakor az akkor is aktív fideszes parlamenti képviselő Győrffy Balázs lett az elnök, aki egészen 2024-ig állt a NAK élén, miközben 2014-ben és 2018-ban is bekerült az országgyűlésbe, majd később az Európai Parlamentbe is a Fidesz politikusaként. Mandátumáról és egyben kamarai elnöki pozíciójáról azután kellett lemondania, hogy 2024-ben nyilvánosságra került: ittasan tettleg bántalmazott egy nőt. Az utódja Papp Zsolt lett, aki az idei választáson szintén fideszes jelöltként indult, ám egyéniben elbukott a hajdúböszörményi körzetben, végül pártlistáról szerzett mandátumot (az eset pikantériája, hogy annak az agrárbizottságnak az alelnöke két tiszás politikus, Ráki Zsolt és Varga Lőrinc Mihály mellett, amelynek a nyílt levél szól).

A levélben a MOSZ három dolgot kér a tagdíjakkal és állami támogatással együtt évi 30 milliárd forintból gazdálkodó NAK-kal kapcsolatban:

  • a parlamenti bizottság tekintse át a kamara létrehozását, működésének és költséggazdálkodásának történetét;
  • a parlament törvénymódosítást a kötelező kamarai tagság eltörléséért, az önkéntes tagság bevezetéséért;
  • továbbá a bizottság kezdeményezze, hogy már idén se kelljen kamarai hozzájárulást fizetni a tagoknak, a MOSZ szerint közel 20 milliárd forintot megőrizve ezzel a mezőgazdasághoz kötődő vállalkozásoknál.

A MOSZ szerint ez utóbbi azért sürgős, mert a NAK eddigi működési gyakorlata alapján a tagdíjfizetés heteken belül esedékessé válik, márpedig „a kötelező tagság és a tagdíjfizetési kötelezettség fenntartása morálisan is megviselné az agrártársadalmat”.