Ez volt a Tisza-frakció és az új ellenzék első parlamenti vitája

Az azonnali kérdések következnek. A fideszes Takács Árpád Mit üzen ez? címmel kérdezte a belügyminisztert. Azzal kezdte, hogy rendszerváltást, a múlttól való teljes elhatárolódást ígértek a választóknak. Tóth Gábor rendészeti államtitkárról beszélt. (Rendőri pályafutása során különböző szinteken szerzett szakmai tapasztalatot, beosztottként és vezetői pozíciókban egyaránt, volt Budapest rendőrfőkapitánya 2007 nyara és 2010 között, az Orbán-kormány váltotta le. Bemutatásában ez szerepel: pályafutásának fontos állomása a létesítmény üzemeltetés területén eltöltött nyolc év, mely által az üzleti szférában széles körű vezetői, szervezési és működésfejlesztési tapasztalatokra tett szert. 2011–2018 között a Syma Rendezvényközpont ügyvezetője volt. 2012-ben megalapította az Exactline Vezetési és Vezetéselméleti Tanácsadó Kft-t, 2020-tól az Országos Polgárőr Szövetség jogi, igazgatási és önkormányzati alelnöke.) Takács arról beszélt, hogy Tóth Károly regnálása alatt gumilövedékkel és könnygázzal, vízágyúval lőtték a békés tüntetőket, és most ő felel majd a rendért. Takács szerint ez nyílt folytatása az előző rendszernek, és azt kérdezte, hogy az erőszakhullámért felelős vezető kinevezéséről mi a véleménye.

Pósfai azt mondta, ha az a kérdés, hogy mit üzen Tóth Gábor kinevezése, azt mondta, tapasztalatra és szakértelemre alapozza a kiválasztást, nem pártpolitikai kinevezettekre. Tóth Gábor feladatai közé nem tartozott a biztonsági terv készítése, 2006 őszén például külföldön volt hivatalos úton, semmilyen utasítást nem adott. 2006 után a budapesti Fidesz is mindig egyhangúlag szavazta meg a kinevezését. Gulyás Gergely egy 2010. szeptember 28-i ülésen megdicsérte Tóth Gábort a jegyzőkönyv szerint. A jövőben abszolút a szakmaiság a cél – mondta az időkereten jócskán túllépve.

Takács az 1 perces viszonválaszában azt mondta, Gergényi Péter helyetteseként Tóth Gábor felelőssége is felmerült, és több rendőrségi és bizottsági jelentés megállapította, hogy milyen hiányosságokat követtek el, nyilvánvaló, hogy ezekért valamilyen felelősség terheli. Pósfai erről azt mondta, sem szakmai, sem jogi felelősségéről nem tud Tóthnak, de ha volt, akkor a fideszesek miért támogatták a kinevezését. Szerinte is fontos 2006 őszéről beszélni.

A kilenc képviselő, aki felfüggesztette volna a mentelmi jogot:

• Kocsis Máté (Fidesz)
• Apáti István (Mi Hazánk)
• Dócs Dávid (Mi Hazánk)
• Dúró Dóra (Mi Hazánk)
• Novák Előd (Mi Hazánk)
• Szabadi István (Mi Hazánk)
• Gajdos László (Tisza)
• Judák Zsolt (Tisza)
• Kátai-Németh Vilmos (Tisza)

Ők öten tartózkodtak:

• Toroczkai László (Mi Hazánk)
• Berki Ákos (Tisza)
• Bihari Zoltán (Tisza)
• Csőszi Attila (Tisza)
• Melléthei-Barna Márton (Tisza)

Nemmel szavazott 178 képviselő (133 tiszás, 37 fideszes és a teljes, nyolcfős KDNP-frakció). Nem szavazott a tiszás Czipa András, valamint hat fideszes képviselő:

• Szijjártó Péter,
• Tuzson Bence,
• Hankó Balázs,
• Lázár János,
• Németh Balázs,
• Szűcs Gábor.

A képviselők 187 igen szavazattal és 1 nem szavazattal (a fideszes Tilki Attiláéval), tartózkodás nélkül fogadták el azt a határozati javaslatot, amely értelmében:

• a Digitalizációs és Technológiai Bizottságba Molnárné dr. Lezsák Anna (Fidesz) helyett Radics Béla (Fidesz),
• az Egészségügyi Bizottságba Kovács Sándor (Fidesz) korábban megüresedett tagsági helyére dr. Vitányi István József (Fidesz),
• az Oktatási Bizottságba Radics Béla (Fidesz) helyett Molnárné dr. Lezsák Anna (Fidesz) kerül.

Kocsis Máté mentelmi jogát rágalmazás vétsége miatt, magánvádas eljárásban kérték felfüggeszteni. Kocsist Magyar Péter édesanyja – Erőss Monika – jelentette fel egy április 20-i fideszes podcastban elhangzott szavai miatt. A feljelentés azért történhetett, hogy Kocsis tavaly kérdésnek álcázva azzal vádolta meg Erőss Mónikát, hogy intézkedett a Tisza érdekében a bíróságon.

A parlament mentelmi bizottsága nem javasolta a mentelmi jog felfüggesztését, amit Sasi-Nagy Edit, a bizottság tiszás elnöke azzal indokolt, hogy a bizottság a korábbi ciklusok magánvádas ügyekben követett gyakorlatának megfelel. Különbséget kell tenni valódi közvádas bűncselekmények és politikai jellegű magánvádas bűncselekmény között. Sasi-Nagy felidézte, hogy az elmúlt parlamenti ciklusokban kialakult egy olyan helytelen gyakorlat, hogy a mentelmi jog felfüggesztését kvázi politikai nyomásgyakorlásra használták. A bizottság egyhangúlag úgy döntött: azt javasolják a parlamentnek, hogy Kocsis mentelmi jogát ne függessze fel.

A fideszes politikus nem élt a megszólalás lehetőségével.

A képviselők 9 igen szavazattal, 178 nemmel és 5 tartózkodással Kocsis Máté mentelmi jogát nem függesztette fel.

Magyar Péter korábban ügyrendi ügyben jelzett felszólalást. Fontos évforduló van, ma húsz éve hangzott el az őszödi beszéd. Ezt jó alkalomnak gondolta, hogy ismét beleszálljon Gulyás Gergelybe. "Nem gondoltam húsz éve, akkor, amikor a Kossuth téren együtt küzdöttünk, képviselő úr, hogy ön a mostani MSZP frakcióját fogja vezetni, amely frakció jelenleg hazudik reggel, délben, este. Önök ugyanúgy csinálják, mint Gyurcsány Ferenc 2006-ban, el fognak tűnni a magyar politikai életből, sajnálom a frakcióvezető urat."

Valóban jól emlékszem, hogy a Kossuth térre ketten jelentettünk be tüntetést a tér lezárása ellen, akkor válaszolhatnak arra, hogy Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány helyettesét miért nevezte ki rendészeti államtitkárnak.

Forsthoffer Ágnes azt mondta, hogy egyik felszólalást sem tekinti ügyrendi kérdésnek, és azt kérte, hogy fejezzék be a vitát. Volt némi zaj a teremben, Magyar oda is ment Gulyáshoz, de mikrofonok nélkül nem lehetett hallani, hogy miről beszéltek. Forsthoffer többször kérte, hogy fejezzék be a vitát, és őrizzék meg a képviselők a nyugalmukat, illetve a parlament méltóságát.

A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság, a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság és a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság ügyében jönnek szavazások. Az országgyűlés tiszás többsége a (módosult) határozatokat sorra elfogadja.

Az utolsó interpelláció a fideszes Hegedűs Barbaráé, aki az oktatáspolitikáról kérdezte Lannert Juditot. A Tisza-kormány alatt számítani lehet-e iskolák bezárására vagy összevonására, és milyen szempontok alapján döntenék ezt el. A gyerekkori elhízás növekedésére valóban az-e a megfelelő válasz, ha eltörlik a napi szintű testmozgást, mit várnak ettől. A gyerekek szexuális felvilágosításáról azt kérdezte, milyen szervezeteket engednek be az iskolába, hogy ezzel foglalkozzanak.

Az oktatási miniszter azt mondta, nem tervezik kistelepülési iskolák bezárását, viszont készítenek egy átfogó jelentést az iskolák működéséről, amit nyilvánosságra hoznak, és az érintetteket bevonják a folyamatokba. A családtámogatások ellenére nem nő a gyerekek száma, az esélyegyenlőséget szem előtt tartva igyekeznek finanszírozhatóvá tenni a rendszert. A napi testnevelést nem akarják csökkenteni, hanem jobbá akarják tenni, az adatok szerint – többek között a digitális kor miatt – nem javul az egészségük. A szexuális nevelésről azt mondta, a gyerekek érdeke, hogy az iskolában is legyen lehetőség korszerű nevelésre, az edukált gyerekek később kezdik a szexet, és kevésbé vannak kitéve a szexuális erőszaknak és a korai gyerekvállalásnak. Az iskola felkészült szakemberek bevonásával biztosíthat hiteles tájékoztatást. Magyarországon EU-s összehasonlításban sok a tinédzser szülő, az abortuszráta a második legmagasabb, miközben csak minden harmadik fiatal használ óvszert. Fontos, hogy ne tabuként gondoljanak erre, a korszerű nevelés politikai célú száműzése az iskolákból a gyerekek elleni egyik legfőbb bűne volt az Orbán-kormánynak – mondta.

Hegedűs Barbara szerint nem kaptak egyértelmű választ arra, hogy maradnak-e a kistelepülési iskolák, ahogy arra sem, hogy milyen szervezetek mehetnek be az iskolákba, ő azért bízik abban, hogy a Csipkejózsika és hasonló könyvek nem juthatnak be az óvodákba, iskolákba. A fideszesek megtapsolták. A választ nem fogadta el, az országgyűlés 139 igen és 51 nem

Miért tervezik a mindennapos testnevelés eltörlését? – ezzel a kérdéssel interpellálta az oktatási és gyermekügyi minisztert a Mi Hazánk politikusa. Dúró szerint Lannert Judit a miniszteri meghallgatásán azt mondta, hogy ennek bevezetése óta túlsúlyosabbak lettek a tanulók, a politikus viszont Netfit-adatokra alapozva azt állította, hogy ez csak a covid-lezárások időszakában volt így (a Netfit-adatok a fizikai mérés eredményeit mutatja, az adatbázis itt található). Inkább sportoljanak a gyerekek, mint kütyüzzenek, ez a testi-lelki fejlődésüknek egyaránt jót tesz.

Lannert szerint ő sosem mondott olyat, hogy megszüntetnék a mindennapos testnevelést, csak a jelenlegi formáját kell újragondolni, illetve arról beszélt, hogy az iskolai testnevelés megszervezését át lehetne adni az iskoláknak. A Dúró Dóra által ismertetett adatokkal szemben a Netfit valójában egészen mást mutat, és ismertette, hogyan nőtt a túlsúlyosok aránya, hogyan csökkent az egészségeseké. A mindennapos testnevelést úgy vezették be, hogy nem álltak rendelkezésre az infrastrukturális feltételek, nagyok az iskolák közötti egyenlőtlenségek. A miniszter szerint a szabályozás a sport iránti kedvet akár csökkentheti.

Dúró Dóra nem fogadta el, mondván, sok gyereknek az iskolában van az egyedüli lehetősége a sportolásra, ha az iskoláknak átadnák a megszervezését, azzal is veszélybe kerülne a mindennapi tornaóra. Az országgyűlés 139 igen és 48 ellenszavazattal elfogadta a választ.

A KDNP-s Rétvári Bence a migrációs paktumról kérdezett, amit Magyarország nem támogatott, mégis életbe léptetik az egész EU-ban, kötelező kvótákkal, tehát nemcsak déli, hanem nyugati irányból is jöhetnek illegális migránsok, és migránsonként 8 millió forintot kéne befizetni, ha nem fogadják be. Az EU úgy döntött, hogy több 10 ezer kérelmet kéne Magyarországon elfogadni. Magyarország az egyetlen tagország, ami végrehajtási tervet sem adott le – mondta Rétvári. Ezzel kapcsolatban azt mondta, aggodalmat keltett benne, amikor Magyar Péter azt mondta, hasonlóan más tagállamokhoz kell eljárni. Amiatt is aggódik, hogy Magyar Péter levelezésében Ursula von der Leyennel ez hogyan merül fel. Rétvári szerint egy vörös vonal a külső határvédelem, elfogadhatatlan az 1 millió eurós napi bírság, és hogy nem nyújtanak segítséget a határvédelemben.

Pósfai Gábor belügyminiszter válaszolt: elutasítják a kvótákat és a paktumot is, a jelenlegi tárgyalásoknak nem része ez a téma. Itt akár be is fejezhetné, de tágabban is megvilágítaná ezt – mondta. Fenntartják a határkerítést, megerősítik a határvédelmet, a kerítés és az infrastruktúra folyamatos monitorozást. A kerítést is felújítják, amit a Fidesz-kormány elmulasztott. Nem támogatnak semmilyen kvóták szerinti elosztás és pénzbeli hozzájárulást. Ő is felidézte a több ezer embercsempész elengedését, ami felelőtlenség volt, és lehetőséget adott a bűnismétlésre is. A letelepítési kötvényt is említette, aminél a Tisza Párt megtapsolta. Pósfai azt mondta, csak szigorítani fognak, és véget vetnek a kettős kommunikációnak, hogy miközben az Orbán-kormány elutasította a bevándorlást, vendégmunkások behozatalára építették a gazdaságot. A félelemkeltésnek is véget fognak vetni – ígérte.

Rétvári azzal jött, hogy az EU a kényszerítő bírságtól nem tekint el, változtatást kérnek cserébe. Azt állította, hogy Pósfai azt állította, hogy az EU nem követel változást. A választ nem fogadta el, az országgyűlés 138 igen, 42 nem, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Elfogadható-e a közjogi méltóságok fenyegetése és a személyre szabott jogalkotás? címmel nyújtott be közös interpellációt Tuzson Bence és Panyi Miklós. Az interpellációt Tuzson olvasta fel, a szöveg arról szólt, hogy a törvényesen megválasztott közjogi méltóságokat Magyar nyilvánosan felszólította lemondásra, majd megfenyegette őket, hogy az alkotmány módosításával távolítja el őket a hatalomból, miközben azok a megbízatásukat teljes mértékben törvényes eljárás keretében nyerték el. Tuzson főleg a Sulyok elmozdításával kapcsolatos szavakat nehezményezte, és személyre szabott jogalkotást emlegetett.

Bódis Péter államtitkár válaszolt Tuzsonnak, hálát kifejezve, hogy a fideszes politikus feszes menetrendjébe belefért a plenáris ülés felkeresése, amiről csaknem másfél órát késett. A Tisza-kormány szerinte következetesen arra törekszik, hogy szakmai alapú és kiszámítható legyen a jogalkotás. Az, hogy egyes közjogi méltóságokat országgyűlési képviselők lemondásra szólítanak fel, egy demokratikus rendszer egészséges működéséhez hozzátartozik. Nem lesz személyre szabott jogalkotás, ígérte az államtitkár.

Tuzson a választ nem fogadta el, azt mondta, az interpellációra konkrétabban választ várt. Az országgyűlés 139 igen szavazattal, 47 nem szavazattal és tartózkodás nélkül viszont elfogadta.

Novák Előd 3 perces időkeretben interpellált. Azzal kezdte, hogy sokat kritizálták a Fideszt, hogy egyetlen nap alatt tolnak át törvényeket, de olyan nem volt, hogy egyetlen percet sem vitázhatott egy egész frakció vitassa a techcégek különadójának eltörléséről (a sajtóellenes reklámadótörvény eltörléséről van szó). A köztársasági elnöktől azt kérték, hogy a 79 oldalas törvényt ne írja alá, de Tisza–Fidesz-paktummal 4/5-del megszavazták – mondta Novák, aki benyújtott egy javaslatot, hogy a reklámadót ne töröljék el, mégsem tették ezt meg. Novák még bigtechezett egy kicsit, és rászóltak, hogy fejezze be a mondatát.

Magyar Péter válaszolhatott 4 percben, aki megkérdezte, hogy van-e arra lehetőség, hogy adjon időt Nováknak, mert hallgatta volna még a standupot. Szerinte még Toroczkai is jót nevetett rajta. Pár napja Toroczkai állt ki Sulyok Tamás ellen, ők is pontosan tudják, hogy nem azért van ott, hogy bármit mérlegeljen. A reklámadós konteóról azt mondta, elsősorban nem a techcégekről szól az a törvény. A Fidesz-kormány április 23-án megjelent veszélyhelyzeti rendelet határozott a reklámadó 0%-ra csökkentéséről. Azt mondta, Gulyással is egyetértenek abban, hogy nem is volt szükség paktumra a Fidesszel. Kérte, hogy fogadja el a válaszát.

Novák Előd azt mondta, ha elfogadná a válaszát, nem lenne szavazás, és akkor nem számíthatna a szavazatára, úgyhogy tanulja meg a házszabályt. Ezután azt mondta, hogy Magyar agyhalottaknak nevezte a párttársait, Forsthoffer megkérte, hogy térjen a lényegre. Novák pedig Magyar Pétert kérte, hogy ne szóljon közbe, uralkodjon magán. Nem fogadta el a választ. 140 igen, 19 nem, 28 tartózkodás mellett elfogadták.

NEMMEL SZAVAZTAK

1. Ágh Péter(Fidesz) Nem
2. Budai Gyula(Fidesz) Nem
3. Csibi Krisztina(Fidesz) Nem
4. Csuzda Gábor(Fidesz) Nem
5. Kovács Sándor(Fidesz) Nem
6. Molnárné Dr. Lezsák Anna(Fidesz) Nem
7. Orbán Balázs(Fidesz) Nem
8. Takács Péter(Fidesz) Nem
9. Tilki Attila(Fidesz) Nem
10. V. Németh Zsolt(Fidesz) Nem
11. Latorcai Csaba(KDNP) Nem
12. Máthé Zsuzsa(KDNP) Nem
13. Nacsa Lőrinc(KDNP) Nem
14. Apáti István(Mi Hazánk) Nem
15. Dócs Dávid(Mi Hazánk) Nem
16. Dúró Dóra(Mi Hazánk) Nem
17. Novák Előd(Mi Hazánk) Nem
18. Szabadi István(Mi Hazánk) Nem
19. Toroczkai László(Mi Hazánk) Nem

TARTÓZKODTAK

1. Balla György(Fidesz)
2. Balla Mihály(Fidesz)
3. Bencsik János(Fidesz)
4. Bóka János(Fidesz)
5. Czirbus Gábor(Fidesz)
6. F. Kovács Sándor(Fidesz)
7. Gulyás Gergely(Fidesz)
8. Hegedűs Barbara(Fidesz)
9. Hidvéghi Balázs(Fidesz)
10. Koncz Zsófia(Fidesz)
11. Nagy Bálint(Fidesz)
12. Németh Zsolt(Fidesz)
13. Panyi Miklós(Fidesz)
14. Papp Zsolt(Fidesz)
15. Pócs János(Fidesz)
16. Radics Béla(Fidesz)
17. Szalai Piroska(Fidesz)
18. Szentkirályi Alexandra(Fidesz)
19. Takács Árpád(Fidesz)
20. Tuzson Bence(Fidesz)
21. Varga Gábor(Fidesz)
22. Vitályos Eszter(Fidesz)
23. Vitányi István József(Fidesz)
24. Witzmann Mihály(Fidesz)
25. Zsigó Róbert(Fidesz)
26. Juhász Hajnalka(KDNP)
27. Rétvári Bence(KDNP)
28. Simicskó István(KDNP)

A 2021-es, az akkori kormányzat által gyermekvédelminek nevezett homofób törvénycsomagról született európai bírósági ítélet miatt interpellálta a szociális és családügyi minisztert Máthé Zsuzsa (KDNP). A politikus szerint a törvény célja kizárólag a gyermekek védelme és a szülők jogának megvédése volt. Magyar Péter a szavai során közbeszólt, mikrofon híján nem hallottuk, hogy mit, csak Máthénak a Magyarhoz intézett szavait, hogy Magyar ne tegezze és ne nevezze őt bűnözőnek.

Máthé a kormánytagok genderpropagandázását sorolta, Gyurkó Szilviát, az oktatási miniszter volt szivárványos profilképét, Bódis Krisztina meséjét emlegette, majd az idejéből kifutva azt a kérdést tette fel: mit tesz az európai bírósági döntés nyomán az új kormány?

Nagy örömmel tölt el, hogy ilyen hirtelenséggel aggódnak a gyermekekért akkor, amikor maguk ragadozókat engedtek a gyermekeinkre. Bicskéért, a Szőlő utcáért nem kértek bocsánatot - kezdte Kátai-Németh Vilmos miniszter. Az EU Bíróságának döntése valóban precedensértékű, mert kimondta, hogy a magyar jogszabály többszörösen sértette az uniós jogot, és először mondta ki, hogy az uniós szerződésén II. cikkelyében foglaltakat megsértette. Nem lehet a gyerekekre bármilyen tartalmat rázúdítani, "bár önök ezt megtették", utalt a miniszter a fideszes fejbelövős kampányvideóra. Az uniós bíróság a határt ott húzta meg, hogy a gyermekvédelem ürügyén nem lehet embertársainkat megbélyegezni.

Máthé Zsuzsa szerint a miniszteri válaszból nem derült ki, mi történt a népszavazás eredményével, és az interpellációra adott választ nem fogadta el. Az országgyűlés viszont 140 igen szavazattal, 49 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül igen.

Máté

A fideszes Bencsik János arról beszélt, hogy az Orbán-kormány az üzemanyagárstopja valóságos védelmet jelentett egy rendkívüli gazdasági helyzetben, Magyra Péter 480 forintos árstopot sürgetett, és arra kérte a kormányt, hogy ne szüntesse meg azt, ehhez képest a miniszteri meghallgatáson nem adtak egyenes választ arra, hogy ezt fenntartják-e. Pedig amikor erről volt szó, már zajlott az iráni háború, és most a kőolaj ára közel ugyanannyi, mint amikor ellenzékben követelték a 480 forintos árstopot – mondta Bencsik, aki szerint ez komoly kérdés, az agráriumban egyenesen kenyérkérdés.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter 4 perces időkeretben válaszolt. Szerinte továbbra is kampányolás zajlik, felesleges riogatás folyik. Az előző kétharmados kormány óriási költségvetési hiányt csinált, és talán az sem véletlen, hogy ma nem azok ülnek a parlamentben, akik ezeket a döntéseket meghozták. A vezetők hallgatnak, a parlamentben a második csapat kampányszlogeneket mond be. Bencsik a 131. helyről került be a parlamentbe, ami azt mutatja, hogy akik a kampányt vezették, nem vállalják a kormányzásukért a felelősséget. Bencsik kérdezhetett volna energiahatékonyságról, energiabiztonságról, ezek lettek volna a szakmai kérdések. A benzinárstopról azt mondta, márciusban a Tisza javasolta, és örültek, hogy a Fidesz-kormány hallgatott rájuk, de sajnos ebben az időben az adriai vezetéket is meg kellett volna nyitni, ez csak 50 nap után sikerült, amikor sokkal drágábban lehetett venni – emiatt nőtt az ország energiakitettsége. Orbán Viktor vizionált egy 1000 forintos árat, és kétségbeesetten kampányolt azzal, hogy ha nyer a Tisza, senki nem menti meg az országot az 1000 forintos benzinártól. „Hol van Orbán Viktor és hol van az 1000 forintos benzinár?” Az EU-s forrásokat energiafejlesztésre fogja költeni.

Bencsik János egy percben reagálhatott: a 480 forintos védett árról kérdezett, hogy ezt az ígéretet tartják-e, mert szerinte ennek volt köszönhető, hogy az első negyedévben nőhetett a gazdaság. Bencsik szerint Kapitány ténymegállapításokat nem tett, ezért a válaszát nem fogadta el. 138 igen, 50 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták Kapitány válaszát.

Látható többséggel, állapította meg Forsthoffer Ágnes.

Most jönnek az interpellációk, ez a napirendi pont hatvan percig tart, a fideszes Bencsik János kezdi a sort.

A kormány nyújtotta be ezt a kivételességi javaslatot, vita nélkül szavaztak, a kétharmad (139 igen, 48 nem, 0 tartózkodás) meg is szavazta.