Ez volt a Tisza-frakció és az új ellenzék első parlamenti vitája

Gyopáros Alpár arról kérdezte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy mikor kezdődik a Magyar Falu Program keretében benyújtott, 27 milliárd forintos keretösszegű pályázatok elbírálása.

Kérdéséből azt olvasom ki, hogy ön aggódik a magyar vidék jövője miatt, kezdte válaszát a miniszter, és felsorolta, milyen hanyatlást éltek át a vidéki települések. A február 20-i benyújtási határidejű pályázatok 60 napos elbírálási határideje még a Fidesz-kormány idején járt le, mondta. Azt ígérte, a Tisza-kormány nem fideszesek képviselők vadászegyesületeit vagy kártyajóslást fognak támogatni a Magyar Falu Programból, ahogy ez történt a Fidesz idején.

A Tisza Párt roma képviselője, Kőszegi Krisztián, az Országház alelnöke azzal kezdte, hogy nagy megtiszteltetés, hogy alelnök lehetett, köszöni szépen a magyarok és a Tisztelt Ház történelmi felhatalmazását. Arra kérte a képviselőket, hogy a nemzet javát szolgáló, konstruktív vitákkal tegyenek tanúbizonyságot a Parlament méltóságáról.

elnézést kért mindenkitől azokért a személyeskedő és méltatlan megjegyzésekért, amik szerinte a Tisztelt Ház tekintélyéhez nem voltak méltóak. Az ülést a tiszás Kőszegi Krisztián alelnök vezeti tovább rövid technikai szünet után.

A fideszes Panyi Miklós kérdezhetett, és gratulálta neki Kármán András pénzügyminiszter helyett válaszoló államtitkár kinevezéséhez. Azt mondta, a Tisza Párt a kampány során több mint 1000 ígéretet tett, ezek jelentős tételeket jelentenek a költségvetésnek. 5000-6000 milliárd forintnyi vállalást számolt össze. Azt kérdezte, fenntartják-e ezeket a vállalásokat, és mikor tudják elkezdeni ezeknek a vállalását, hiszen úgy látják, az energiák egyelőre a politikai ellenfelek támadásában merülnek ki.

Boda Nikoletta államtitkár megköszönte a gratulációt. Azt mondta, nagyon sok munka vár rájuk, köszönhetően a költségvetés állapotának, tekintettel a több mint ezer milliárd forintnyi, a költségvetésben nem tervezett költségre. Leltárt készítenek az ország állapotáról augusztus 31-ig, utána nyújtják be a költségvetési javaslatokat.

Panyi azt mondta, a mindenkori kormánynak dolga felülvizsgálni a helyzetet, majd megint a több mint ezer állítólagos választási ígéretet említette. Szerinte ezek az ígéretek végrehajthatatlanok. A viszonválaszában Boda azt mondta, hogy vállalták az EU-s pénzek hazahozatalát, ami hatalmas plusz forrás sok területen, ráadásul kb. 3500 milliárd forint csusszant ki a Fidesz korrupciójának hála a költségvetésből, és ők ezzel tudnak majd gazdálkodni, hiszen nem lopják le.

Strompova Viktória kérdezte a Vas megyét érintő azbesztszennyezésről az élő környezetért felelős minisztert, ez a második, és tervek szerint utolsó tiszás kérdés a mai ülésen.

– A helyzet komoly, a kormány ezért a megalakulása utáni második napon elkezdett ezzel foglalkozni. Elkeseredett és felháborodott, hogy évekig súlyosan szennyezett követ hoztak be, és erről senki nem tudott – mondta Gajdos László, az osztrák bányák és a magyar kereskedők felelősségét is szóvá téve. Feláll egy magyar-osztrák vegyesbizottság, ami felderíti a körülményeket.

A kormány emellett leállíttatta a beszállítást, a kormányhivataloknál van pénz azbesztszennyezés-vizsgálatokra, várják a bejelentéseket. Heteken belül látni fogják, hol milyen súlyos a helyzet. Az ideiglenes megoldásban a polgármesterek segítségére is számítanak, de a kormány megtalálja a végleges megoldást. A viszontkérdésre adott válaszban azt is mondta Gajdos, hogy a minisztériuma azért jött létre, hogy többé ilyen esetek ne fordulhassanak elő.

Miért nem tartja be az ígéretét, miniszterelnök úr? címmel kérdezett volna Novák Előd, de ezt a kérdést visszavonta, helyette Ruszin-Szendi szolgálati lakásáról kérdezett volna, de attól is visszalépett. A belügyminisztertől kérdezett végül. Novák Előd szerint szakértelem nélkül lehetett belügyminiszter Pósfai Gábor. Novák is Tóth Gábor rendészeti államtitkárral jött, akinek a kinevezése a legbotrányosabb döntés. Azt mondta, egy 2007-es rendőrségi vizsgálat szerint súlyos mulasztásokat követett el, ennek ellenére kinevezték rendészeti államtitkárrá, és a Fidesz szégyene, hogy nem számoltatták el. Az már a Tisza szégyene, hogy a rendőrterror egyik fő felelősségét nevezte ki – mondta Novák, aki azt mondta, áldozatként tiltakozik. Mivel indokolják Tóth kinevezését?

Pósfai azt mondta, erről már beszélt, Tóth Gábor bűnügyi főkapitány-helyettes volt, és 2007-ben minden frakció támogatta a kinevezését, ő minden esetben szakmai alapon volt kinevezve. Pósfai azt mondta, neki nincs ilyen szakmai tapasztalata, az ő feladata a belügy átvilágítása lesz, olyan szakembereket vett maga mellé, akikkel ő nagy szervezet irányítójaként hatékonyan tud együtt dolgozni. Több államtitkárát is méltatta.

Novák szerint nem lehet olyan súlyos szakemberhiány, hogy a 2006-os rendőrterror egyik fő felelősét nevezzék ki, különös gyalázat ennek 20. évfordulójának évében. Novák szerint ha a privatizációt vizsgálja bizottság, akkor ezt is kellett volna. Kikérte magának a kinevezést „minden 2006-os nevében is”. Pósfai azt mondta, 2006-ban valószínűleg a barikádnak ugyanazon az oldalon álltak, és ő úgy tudja, Tóth Gábornak jogi, szakmai felelősségét nem állapították meg, különben nem nevezték volna ki. Végül arról beszélt, milyen hiányosságok mellett kell dolgozniuk a rendvédelmi szakembereknek. Szerinte erre kell koncentrálniuk, és nem a múltra. Nagy tapsot kapott a tiszásoktól.

Egészen pontosan arról, hogy megőrzik-e a „kadétképzés nemzeti vívmányait”. Simicskó, aki 2015-2018 között honvédelmi miniszter volt, az utódját kérdezte, de nemcsak a kadétokról beszélt, hanem a teljes Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról – ami nem meglepő, az akkor Zrínyi 2026-nak hívott programot még épp az ő minisztersége idején indították el. A kadétprogramot szerinte érdemes továbbvinni, és megemlítette, hogy a most érettségiző fia is elvégezte.

Ruszin-Szendi Romulusz azt mondta, hogy a honvédelemnek nemzeti minimumnak kell lennie. Örül, hogy a képviselők között sok volt honvéd kollégistát lát. A kadétprogram megmarad, de csak önkéntes alapon működhet. Három szintje van a kadétprogramnak, az I. és II. szinten több mint száz iskola csatlakozott, de szerinte az a kritika megfogalmazható, hogy inkább a mennyiségre, mint a minőségre mentek rá.

A viszontválaszaikban Simicskó és Ruszin-Szendi nagy egyetértésben támogatták egymás gondolatait és a kadétok további képzését, hogy a mostani minisztert idézzem: „tök jó, hogy valamiben egyetértünk”.

Miért mondanak ilyet? címmel kérdezte a külügyminisztert a fideszes Hegedűs Barbara, aki szerint Orbán Anita hazudott. A 17,4 milliárd eurós SAFE-keretről Orbán Anita a Globsecen azt mondta, az Európai Bizottság nem fogadta el a tervet, a Politico erről meg azt írta, hogy elutasították. Hegedűs szerint ez nem jelenti, hogy elutasították, csak hogy hallgattak róla, akkor is, amikor Bóka János kétszer sürgette levélben, nyilvánvaló, hogy a választás előtt nem kaphatta meg az Orbán-kormány, de elutasítani nem volt miért. Olyan külpolitikára számítsunk, ami a hazugságra épít? – kérdezte.

Orbán Anita azt mondta, hogy ahhoz neki nem sok köze van, hogy a Politico hogy hozta le, ő annyit mondott, hogy nem fogadták el, ami tényszerű. A magyar kormányé a második legnagyobb igény, és annak a nemzeti komponensét kiadták egy olyan vállalatcsoportnak, amely oligarcháit nagyon jól ismerik. A hétvégén is az EU-s források hazahozatalán dolgoztak, de a SAFE-nél is megnézik, mik a valós igények, úgy fogják összeállítani a tervet, hogy az szolgálja a magyar emberek érdekeit. Orbán Anita azt mondta, 2 milliárd eurótól már elestünk, de attól fél, hogy lehet, hogy kétszámjegyű összegtől is elesnek.

Hegedűs szerint tehát a teljes átdolgozása jön a tervnek, pontos részletek nélkül. Orbán Anita azt mondta, a tervet két hete látták először, annak az áttekintése zajlik a HM-ben. A jogalkotási munkáról azt mondta, a munka elkezdődött, egy részét már most látják.

A Tisza képviselői nem interpellálták a kormányt, de az azonnali kérdések között a tervek szerint ketten is megszólalnak. Az első Perticsné Kácsor Andrea, aki „A Közlekedési és Beruházási Minisztérium 2026-os költségvetésének átvilágítása” címmel kérdezi Vitézy Dávid közlekedési minisztert. A volt Lázár-minisztériumban talált trükközésekről és a meghamisított költségvetésről, a költségvetési törvényben fel nem tüntetett a 286 milliárd forintról beszélt, és azt kérdezte Vitézytől, várhatók-e még az átadás-átvétel során ilyen tételek.

Stílszerű erről most beszélni, az őszödi beszéd évfordulóján, hiszen az Orbán-kormány is azt csinálta, amit Gyurcsány csinált: meghamisította a költségvetés. A Lázár-minisztériumban három eltitkolt fedezetvállalás nélküli kötelezettséget találtak, ami összekötötte őket, az többek között az, hogy mindhárom esetben Mészáros Lőrinc érintett volt ezekben a kifizetésekben.

Már fizetési felszólítás alatt áll a kormány 22,3 milliárd forintnyi, az iváncsai vasútépítéssel kapcsolatos tartozása, április 21-én már a harmadik fizetési felszólítás érkezett a kormányhoz. A Budapest-Belgrád vasútvonal megvalósult, megépült beruházás számláinak ellenértéke szintén nem szerepelt a törvényben, de a legdurvább tétel az autópálya-koncessziós, a 35 éven át minden hónapban felmerülő koncessziós díjtételek a június utáni időszakra hiányoznak.

Mi lesz a szuverenitással, miniszterelnök úr? címmel kérdezett Toroczkai László, aki szerint még egy rövid ideig lengetheti a magyar zászlót és szavazhat Wass Albertet, de a globalista frakció, ahova beült Ursula von der Leyen szoknyája mögé, előbb-utóbb meg fogja kérni az árát. Megint arról volt szó, hogy mindennap 1 millió eurót kell befizetni a migráció miatt. Ez mára 350 milliárd forint, és ez ügyben még nem hallotta Magyart beszélni. Fellép-e a miniszterelnök?

Magyar azt mondta, Toroczkai pontosan tudja és hallja az álláspontját, most is a saját Facebook-videójának szónokolt. A bírság a fideszes képviselőknek köszönhető. Magyar elismételte, hogy vannak a magyarnál szigorúbb szabályozások, ahol nem engedtek ki embercsempészeket sem. Magyar szerint a Fidesz és a Mi Hazánk is harcol a harcért, és úgy csinálnak, mintha kemény csávók lennének, pedig a Fidesz-kormányban voltak olyan jogászok, akik megoldhatták volna, hogy kívül tartja az illegális migránsokat, és mégse kelljen büntetést fizetni. Erről tárgyalt Varsóban és Bécsben is. Sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk képviselői nem tettek az ügyben semmit – mondta.

Toroczkai azt mondta, ők még nem kormányoztak, ugyanúgy ellenezték az embercsempészek kiengedését. Konkrét kérdésre konkrét választ vár: hogyan fogják megoldani azt, amit vállalnak? Magyar azt mondta, ahogy a lengyelek, a finnek és az olaszok oldották meg, úgy fogják ők is. A szuverenitást sokkal inkább meg fogják védeni, mint az előző kormányt. Még volt fél perce hátra, ezért megkérte a fideszes képviselőket, hogy kérjék meg Orbánt, hogy oldják fel a tiltását Facebookon. Nem kell félni, nem fog fájni – mondta.

A kereszténydemokrata Nacsa Lőrinc szerint „Csíksomlyón dobogott a nemzet szíve”, erről beszélt a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek címzett azonnali kérdések ürügyén. Több százezer magyar zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben, ami a magyarság egyik fontos lelki erőműve. Nemzeti összefogásról, békességről beszélt.

Tarr Zoltán fontosnak nevezte a Nacsa által üzenetet, de azt mondta, nemcsak Csíksomlyón dobban, hanem Munkácson, Beregszászon, Nagyváradon, a Vajdaságban, de Londonban is. A nemzetet többé nem sajátíthatja ki senki, és nem csak azok a magyarok, akik önökre szavaztak, felelte Nacsának az elmúlt tizenhat év egyik legfájdalmasabb bűnének nevezve, hogy a Fidesz-KDNP viszályt szított magyar és magyar között.

Nacsa a viszontválaszában felidézte, hogy ma 16 éve fogadta el az országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Majd Tarr a maga viszontválaszában arról beszélt, hogy meg fogják őrizni a kettő állampolgárság intézményét és azt ígérte, hogy fejleszti a határokon túl élő magyarok támogatását, de az nem politikai eszköz lesz.

Az azonnali kérdések következnek. A fideszes Takács Árpád Mit üzen ez? címmel kérdezte a belügyminisztert. Azzal kezdte, hogy rendszerváltást, a múlttól való teljes elhatárolódást ígértek a választóknak. Tóth Gábor rendészeti államtitkárról beszélt. (Rendőri pályafutása során különböző szinteken szerzett szakmai tapasztalatot, beosztottként és vezetői pozíciókban egyaránt, volt Budapest rendőrfőkapitánya 2007 nyara és 2010 között, az Orbán-kormány váltotta le. Bemutatásában ez szerepel: pályafutásának fontos állomása a létesítmény üzemeltetés területén eltöltött nyolc év, mely által az üzleti szférában széles körű vezetői, szervezési és működésfejlesztési tapasztalatokra tett szert. 2011–2018 között a Syma Rendezvényközpont ügyvezetője volt. 2012-ben megalapította az Exactline Vezetési és Vezetéselméleti Tanácsadó Kft-t, 2020-tól az Országos Polgárőr Szövetség jogi, igazgatási és önkormányzati alelnöke.) Takács arról beszélt, hogy Tóth Károly regnálása alatt gumilövedékkel és könnygázzal, vízágyúval lőtték a békés tüntetőket, és most ő felel majd a rendért. Takács szerint ez nyílt folytatása az előző rendszernek, és azt kérdezte, hogy az erőszakhullámért felelős vezető kinevezéséről mi a véleménye.

Pósfai azt mondta, ha az a kérdés, hogy mit üzen Tóth Gábor kinevezése, azt mondta, tapasztalatra és szakértelemre alapozza a kiválasztást, nem pártpolitikai kinevezettekre. Tóth Gábor feladatai közé nem tartozott a biztonsági terv készítése, 2006 őszén például külföldön volt hivatalos úton, semmilyen utasítást nem adott. 2006 után a budapesti Fidesz is mindig egyhangúlag szavazta meg a kinevezését. Gulyás Gergely egy 2010. szeptember 28-i ülésen megdicsérte Tóth Gábort a jegyzőkönyv szerint. A jövőben abszolút a szakmaiság a cél – mondta az időkereten jócskán túllépve.

Takács az 1 perces viszonválaszában azt mondta, Gergényi Péter helyetteseként Tóth Gábor felelőssége is felmerült, és több rendőrségi és bizottsági jelentés megállapította, hogy milyen hiányosságokat követtek el, nyilvánvaló, hogy ezekért valamilyen felelősség terheli. Pósfai erről azt mondta, sem szakmai, sem jogi felelősségéről nem tud Tóthnak, de ha volt, akkor a fideszesek miért támogatták a kinevezését. Szerinte is fontos 2006 őszéről beszélni.

A kilenc képviselő, aki felfüggesztette volna a mentelmi jogot:

• Kocsis Máté (Fidesz)
• Apáti István (Mi Hazánk)
• Dócs Dávid (Mi Hazánk)
• Dúró Dóra (Mi Hazánk)
• Novák Előd (Mi Hazánk)
• Szabadi István (Mi Hazánk)
• Gajdos László (Tisza)
• Judák Zsolt (Tisza)
• Kátai-Németh Vilmos (Tisza)

Ők öten tartózkodtak:

• Toroczkai László (Mi Hazánk)
• Berki Ákos (Tisza)
• Bihari Zoltán (Tisza)
• Csőszi Attila (Tisza)
• Melléthei-Barna Márton (Tisza)

Nemmel szavazott 178 képviselő (133 tiszás, 37 fideszes és a teljes, nyolcfős KDNP-frakció). Nem szavazott a tiszás Czipa András, valamint hat fideszes képviselő:

• Szijjártó Péter,
• Tuzson Bence,
• Hankó Balázs,
• Lázár János,
• Németh Balázs,
• Szűcs Gábor.

A képviselők 187 igen szavazattal és 1 nem szavazattal (a fideszes Tilki Attiláéval), tartózkodás nélkül fogadták el azt a határozati javaslatot, amely értelmében:

• a Digitalizációs és Technológiai Bizottságba Molnárné dr. Lezsák Anna (Fidesz) helyett Radics Béla (Fidesz),
• az Egészségügyi Bizottságba Kovács Sándor (Fidesz) korábban megüresedett tagsági helyére dr. Vitányi István József (Fidesz),
• az Oktatási Bizottságba Radics Béla (Fidesz) helyett Molnárné dr. Lezsák Anna (Fidesz) kerül.