Ez volt a Tisza-frakció és az új ellenzék első parlamenti vitája

Nacsa Lőrinc azt kérdezte Tarr Zoltántól, hogy megőrzi-e a kormány a határon túli magyarok támogatását. A KDNP-s képviselő azt mondta, az előző kormány támogatásokkal is bizonyította, hogy felelősséget érez a határon túli magyarokért, ezután hosszan sorolta a támogatásokat.

A kultuszminiszter azt mondta, ez a kérdés csak az ellenzékben és az ellenzék által merült fel a kampány során, számtalanszor elmondták, hogy kiállnak a határon túli magyarok mellett, és mindent meg fognak őrizni, ami jó. Viszont a módszert megváltoztatják, mert a Fidesz-KDNP azért és úgy adta azokat a pénzeket, hogy a saját támogatást erősítse, ami bűn és hiba. Emellett nem támogatták a kárpátaljai magyarságot, ahova a háború kitörése óta nem látogatott el az akkori miniszterelnök, cserébe támogatta a magyargyűlölő román elnökjelöltet, illetve nem állt ki a Beneš-dekrétumok kapcsán született törvénymódosításokkal szemben, ráadásul szerb nacionalista körökkel ápolt szoros kapcsolatot.

„Az Erste Bank üzent vagy a Tisza-kormány? Mi lesz az otthonteremtési programokkal?” – kérdezte Panyi Miklós a pénzügyminisztert, akinek a távollétében ismét Boda Nikoletta államtitkár válaszolt. A kétperces kérdés alatt a volt államtitkár felsorolta az előző kormány lakáspolitikai intézkedéseit, majd azt mondta, hogy Harmati László, az Erste vezérigazgató-helyettese egy konferencián azt mondta, hogy a lakástámogatásokat ki kell vezetni. Szerinte ez azért aggasztó, mert Kármán András pénzügyminiszter korábban az Erstében dolgozott.

Boda Nikoletta azt mondta, hogy a támogatási rendszer értékeit meg kell őrizni, de a támogatási rendszernek fenntartható pályán kell maradnia. A kormány döntéseit 3 alapelv vezérli: a magyar családok érdeke, a költségvetés fenntarthatósága és a lakáshoz jutáshoz feltételeinek javítása.

Szabadi István a kultuszminisztert kérdezte arról, hogy EP-képviselőként „miért támogatta a kárpátaljai magyarok ukránosítását”. A Mi Hazánk képviselője ezt a bizottsági meghallgatások is megkérdezte, de nem kapott választ. Arra utal, hogy Tarr Zoltán EP-képviselőként kérdezte, miképpen tud támogatást adni az EU ahhoz, hogy az ukrajnai, nem ukrán anyanyelvű gyerekek jobban megtanulhassanak ukránul. Szabadi megkérdezte, ki fog-e állni Tarr az elszakított magyarság jogaiért, vagy Ukrajnát feltétlenül támogatni fogja.

Tarr Zoltán azt mondta, már korábban is rendkívül kellemetlennek érezte Szabadi szempontjából ezt a kérdést. Azt mondta, fura abban a világban élni, amiről azt hitte, április 12-én hátrahagyták, amiben valóságbuborékot igyekeznek fújni valótlanságból. Azt mondta, nem beszélt a magyar kisebbség ukránosításáról, pontosan arról beszélt a jogaik védelmében, hogy hogyan tudja biztosítani az ukrán állam, hogy az ukránt mint idegen nyelvet tanítsák nekik, miközben megőrizhetik az anyanyelvüket. Sajnálja, hogy a kijelentéséből megint politikai hadjáratot igyekeztek gyártani a Fidesz-KDNP hathatós támogatásával, és azt is sajnálja, hogy ilyeneket állítanak önös érdekekből. Tarr szerint sem a Mi Hazánk, sem az Orbán-kormány nem állt ki a határon túli kisebbség védelmében, Orbán Viktor állt ki a szélsőjobbos román elnökjelölt mellett.

Miután gratulált Kőszegi Krisztiánnak, örömét kifejezve, hogy ismét van baranyai levezető elnöke a parlamentnek, és dicsérte a gazdasági miniszter energetikai pályafutását is.

Kapitány István felidézi: ma már volt szó arról, hogy a Fidesz sokáig 1000 forintos benzinárral riogatott, majd a védett árat azután vezette be, hogy a Tisza ezt kérte. Az első rendelete, de talán a kormány első miniszteri rendelete is az volt, hogy felszabadított stratégiai készleteket, hogy május 31-e után is fenn tudják tartani a védett árat.

Gyopáros Alpár arról kérdezte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy mikor kezdődik a Magyar Falu Program keretében benyújtott, 27 milliárd forintos keretösszegű pályázatok elbírálása.

Kérdéséből azt olvasom ki, hogy ön aggódik a magyar vidék jövője miatt, kezdte válaszát a miniszter, és felsorolta, milyen hanyatlást éltek át a vidéki települések. A február 20-i benyújtási határidejű pályázatok 60 napos elbírálási határideje még a Fidesz-kormány idején járt le, mondta. Azt ígérte, a Tisza-kormány nem fideszesek képviselők vadászegyesületeit vagy kártyajóslást fognak támogatni a Magyar Falu Programból, ahogy ez történt a Fidesz idején.

A Tisza Párt roma képviselője, Kőszegi Krisztián, az Országház alelnöke azzal kezdte, hogy nagy megtiszteltetés, hogy alelnök lehetett, köszöni szépen a magyarok és a Tisztelt Ház történelmi felhatalmazását. Arra kérte a képviselőket, hogy a nemzet javát szolgáló, konstruktív vitákkal tegyenek tanúbizonyságot a Parlament méltóságáról.

elnézést kért mindenkitől azokért a személyeskedő és méltatlan megjegyzésekért, amik szerinte a Tisztelt Ház tekintélyéhez nem voltak méltóak. Az ülést a tiszás Kőszegi Krisztián alelnök vezeti tovább rövid technikai szünet után.

A fideszes Panyi Miklós kérdezhetett, és gratulálta neki Kármán András pénzügyminiszter helyett válaszoló államtitkár kinevezéséhez. Azt mondta, a Tisza Párt a kampány során több mint 1000 ígéretet tett, ezek jelentős tételeket jelentenek a költségvetésnek. 5000-6000 milliárd forintnyi vállalást számolt össze. Azt kérdezte, fenntartják-e ezeket a vállalásokat, és mikor tudják elkezdeni ezeknek a vállalását, hiszen úgy látják, az energiák egyelőre a politikai ellenfelek támadásában merülnek ki.

Boda Nikoletta államtitkár megköszönte a gratulációt. Azt mondta, nagyon sok munka vár rájuk, köszönhetően a költségvetés állapotának, tekintettel a több mint ezer milliárd forintnyi, a költségvetésben nem tervezett költségre. Leltárt készítenek az ország állapotáról augusztus 31-ig, utána nyújtják be a költségvetési javaslatokat.

Panyi azt mondta, a mindenkori kormánynak dolga felülvizsgálni a helyzetet, majd megint a több mint ezer állítólagos választási ígéretet említette. Szerinte ezek az ígéretek végrehajthatatlanok. A viszonválaszában Boda azt mondta, hogy vállalták az EU-s pénzek hazahozatalát, ami hatalmas plusz forrás sok területen, ráadásul kb. 3500 milliárd forint csusszant ki a Fidesz korrupciójának hála a költségvetésből, és ők ezzel tudnak majd gazdálkodni, hiszen nem lopják le.

Strompova Viktória kérdezte a Vas megyét érintő azbesztszennyezésről az élő környezetért felelős minisztert, ez a második, és tervek szerint utolsó tiszás kérdés a mai ülésen.

– A helyzet komoly, a kormány ezért a megalakulása utáni második napon elkezdett ezzel foglalkozni. Elkeseredett és felháborodott, hogy évekig súlyosan szennyezett követ hoztak be, és erről senki nem tudott – mondta Gajdos László, az osztrák bányák és a magyar kereskedők felelősségét is szóvá téve. Feláll egy magyar-osztrák vegyesbizottság, ami felderíti a körülményeket.

A kormány emellett leállíttatta a beszállítást, a kormányhivataloknál van pénz azbesztszennyezés-vizsgálatokra, várják a bejelentéseket. Heteken belül látni fogják, hol milyen súlyos a helyzet. Az ideiglenes megoldásban a polgármesterek segítségére is számítanak, de a kormány megtalálja a végleges megoldást. A viszontkérdésre adott válaszban azt is mondta Gajdos, hogy a minisztériuma azért jött létre, hogy többé ilyen esetek ne fordulhassanak elő.

Miért nem tartja be az ígéretét, miniszterelnök úr? címmel kérdezett volna Novák Előd, de ezt a kérdést visszavonta, helyette Ruszin-Szendi szolgálati lakásáról kérdezett volna, de attól is visszalépett. A belügyminisztertől kérdezett végül. Novák Előd szerint szakértelem nélkül lehetett belügyminiszter Pósfai Gábor. Novák is Tóth Gábor rendészeti államtitkárral jött, akinek a kinevezése a legbotrányosabb döntés. Azt mondta, egy 2007-es rendőrségi vizsgálat szerint súlyos mulasztásokat követett el, ennek ellenére kinevezték rendészeti államtitkárrá, és a Fidesz szégyene, hogy nem számoltatták el. Az már a Tisza szégyene, hogy a rendőrterror egyik fő felelősségét nevezte ki – mondta Novák, aki azt mondta, áldozatként tiltakozik. Mivel indokolják Tóth kinevezését?

Pósfai azt mondta, erről már beszélt, Tóth Gábor bűnügyi főkapitány-helyettes volt, és 2007-ben minden frakció támogatta a kinevezését, ő minden esetben szakmai alapon volt kinevezve. Pósfai azt mondta, neki nincs ilyen szakmai tapasztalata, az ő feladata a belügy átvilágítása lesz, olyan szakembereket vett maga mellé, akikkel ő nagy szervezet irányítójaként hatékonyan tud együtt dolgozni. Több államtitkárát is méltatta.

Novák szerint nem lehet olyan súlyos szakemberhiány, hogy a 2006-os rendőrterror egyik fő felelősét nevezzék ki, különös gyalázat ennek 20. évfordulójának évében. Novák szerint ha a privatizációt vizsgálja bizottság, akkor ezt is kellett volna. Kikérte magának a kinevezést „minden 2006-os nevében is”. Pósfai azt mondta, 2006-ban valószínűleg a barikádnak ugyanazon az oldalon álltak, és ő úgy tudja, Tóth Gábornak jogi, szakmai felelősségét nem állapították meg, különben nem nevezték volna ki. Végül arról beszélt, milyen hiányosságok mellett kell dolgozniuk a rendvédelmi szakembereknek. Szerinte erre kell koncentrálniuk, és nem a múltra. Nagy tapsot kapott a tiszásoktól.

Egészen pontosan arról, hogy megőrzik-e a „kadétképzés nemzeti vívmányait”. Simicskó, aki 2015-2018 között honvédelmi miniszter volt, az utódját kérdezte, de nemcsak a kadétokról beszélt, hanem a teljes Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról – ami nem meglepő, az akkor Zrínyi 2026-nak hívott programot még épp az ő minisztersége idején indították el. A kadétprogramot szerinte érdemes továbbvinni, és megemlítette, hogy a most érettségiző fia is elvégezte.

Ruszin-Szendi Romulusz azt mondta, hogy a honvédelemnek nemzeti minimumnak kell lennie. Örül, hogy a képviselők között sok volt honvéd kollégistát lát. A kadétprogram megmarad, de csak önkéntes alapon működhet. Három szintje van a kadétprogramnak, az I. és II. szinten több mint száz iskola csatlakozott, de szerinte az a kritika megfogalmazható, hogy inkább a mennyiségre, mint a minőségre mentek rá.

A viszontválaszaikban Simicskó és Ruszin-Szendi nagy egyetértésben támogatták egymás gondolatait és a kadétok további képzését, hogy a mostani minisztert idézzem: „tök jó, hogy valamiben egyetértünk”.

Miért mondanak ilyet? címmel kérdezte a külügyminisztert a fideszes Hegedűs Barbara, aki szerint Orbán Anita hazudott. A 17,4 milliárd eurós SAFE-keretről Orbán Anita a Globsecen azt mondta, az Európai Bizottság nem fogadta el a tervet, a Politico erről meg azt írta, hogy elutasították. Hegedűs szerint ez nem jelenti, hogy elutasították, csak hogy hallgattak róla, akkor is, amikor Bóka János kétszer sürgette levélben, nyilvánvaló, hogy a választás előtt nem kaphatta meg az Orbán-kormány, de elutasítani nem volt miért. Olyan külpolitikára számítsunk, ami a hazugságra épít? – kérdezte.

Orbán Anita azt mondta, hogy ahhoz neki nem sok köze van, hogy a Politico hogy hozta le, ő annyit mondott, hogy nem fogadták el, ami tényszerű. A magyar kormányé a második legnagyobb igény, és annak a nemzeti komponensét kiadták egy olyan vállalatcsoportnak, amely oligarcháit nagyon jól ismerik. A hétvégén is az EU-s források hazahozatalán dolgoztak, de a SAFE-nél is megnézik, mik a valós igények, úgy fogják összeállítani a tervet, hogy az szolgálja a magyar emberek érdekeit. Orbán Anita azt mondta, 2 milliárd eurótól már elestünk, de attól fél, hogy lehet, hogy kétszámjegyű összegtől is elesnek.

Hegedűs szerint tehát a teljes átdolgozása jön a tervnek, pontos részletek nélkül. Orbán Anita azt mondta, a tervet két hete látták először, annak az áttekintése zajlik a HM-ben. A jogalkotási munkáról azt mondta, a munka elkezdődött, egy részét már most látják.

A Tisza képviselői nem interpellálták a kormányt, de az azonnali kérdések között a tervek szerint ketten is megszólalnak. Az első Perticsné Kácsor Andrea, aki „A Közlekedési és Beruházási Minisztérium 2026-os költségvetésének átvilágítása” címmel kérdezi Vitézy Dávid közlekedési minisztert. A volt Lázár-minisztériumban talált trükközésekről és a meghamisított költségvetésről, a költségvetési törvényben fel nem tüntetett a 286 milliárd forintról beszélt, és azt kérdezte Vitézytől, várhatók-e még az átadás-átvétel során ilyen tételek.

Stílszerű erről most beszélni, az őszödi beszéd évfordulóján, hiszen az Orbán-kormány is azt csinálta, amit Gyurcsány csinált: meghamisította a költségvetés. A Lázár-minisztériumban három eltitkolt fedezetvállalás nélküli kötelezettséget találtak, ami összekötötte őket, az többek között az, hogy mindhárom esetben Mészáros Lőrinc érintett volt ezekben a kifizetésekben.

Már fizetési felszólítás alatt áll a kormány 22,3 milliárd forintnyi, az iváncsai vasútépítéssel kapcsolatos tartozása, április 21-én már a harmadik fizetési felszólítás érkezett a kormányhoz. A Budapest-Belgrád vasútvonal megvalósult, megépült beruházás számláinak ellenértéke szintén nem szerepelt a törvényben, de a legdurvább tétel az autópálya-koncessziós, a 35 éven át minden hónapban felmerülő koncessziós díjtételek a június utáni időszakra hiányoznak.

Mi lesz a szuverenitással, miniszterelnök úr? címmel kérdezett Toroczkai László, aki szerint még egy rövid ideig lengetheti a magyar zászlót és szavazhat Wass Albertet, de a globalista frakció, ahova beült Ursula von der Leyen szoknyája mögé, előbb-utóbb meg fogja kérni az árát. Megint arról volt szó, hogy mindennap 1 millió eurót kell befizetni a migráció miatt. Ez mára 350 milliárd forint, és ez ügyben még nem hallotta Magyart beszélni. Fellép-e a miniszterelnök?

Magyar azt mondta, Toroczkai pontosan tudja és hallja az álláspontját, most is a saját Facebook-videójának szónokolt. A bírság a fideszes képviselőknek köszönhető. Magyar elismételte, hogy vannak a magyarnál szigorúbb szabályozások, ahol nem engedtek ki embercsempészeket sem. Magyar szerint a Fidesz és a Mi Hazánk is harcol a harcért, és úgy csinálnak, mintha kemény csávók lennének, pedig a Fidesz-kormányban voltak olyan jogászok, akik megoldhatták volna, hogy kívül tartja az illegális migránsokat, és mégse kelljen büntetést fizetni. Erről tárgyalt Varsóban és Bécsben is. Sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk képviselői nem tettek az ügyben semmit – mondta.

Toroczkai azt mondta, ők még nem kormányoztak, ugyanúgy ellenezték az embercsempészek kiengedését. Konkrét kérdésre konkrét választ vár: hogyan fogják megoldani azt, amit vállalnak? Magyar azt mondta, ahogy a lengyelek, a finnek és az olaszok oldották meg, úgy fogják ők is. A szuverenitást sokkal inkább meg fogják védeni, mint az előző kormányt. Még volt fél perce hátra, ezért megkérte a fideszes képviselőket, hogy kérjék meg Orbánt, hogy oldják fel a tiltását Facebookon. Nem kell félni, nem fog fájni – mondta.

A kereszténydemokrata Nacsa Lőrinc szerint „Csíksomlyón dobogott a nemzet szíve”, erről beszélt a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek címzett azonnali kérdések ürügyén. Több százezer magyar zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben, ami a magyarság egyik fontos lelki erőműve. Nemzeti összefogásról, békességről beszélt.

Tarr Zoltán fontosnak nevezte a Nacsa által üzenetet, de azt mondta, nemcsak Csíksomlyón dobban, hanem Munkácson, Beregszászon, Nagyváradon, a Vajdaságban, de Londonban is. A nemzetet többé nem sajátíthatja ki senki, és nem csak azok a magyarok, akik önökre szavaztak, felelte Nacsának az elmúlt tizenhat év egyik legfájdalmasabb bűnének nevezve, hogy a Fidesz-KDNP viszályt szított magyar és magyar között.

Nacsa a viszontválaszában felidézte, hogy ma 16 éve fogadta el az országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Majd Tarr a maga viszontválaszában arról beszélt, hogy meg fogják őrizni a kettő állampolgárság intézményét és azt ígérte, hogy fejleszti a határokon túl élő magyarok támogatását, de az nem politikai eszköz lesz.