A kormány törvényjavaslata alapján „végre nyilvánosságra kerülhet, hogy kik állnak a magántőkealapok mögött, amelyekbe az elmúlt években legalább 2600 milliárd forintnyi közpénz vándorolt” – írja Radnai Márk egy szerdai Facebook-posztban. A kedd este benyújtott, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges, indokolásokkal együtt 110 oldalas törvénytervezetre utalt a kormánypárti politikus (a javaslat főbb pontjait itt ismertettük). Ez a kekvák visszacsinálása – erről itt írtunk bővebben –, a közbeszerzési, az összeférhetetlenségi és a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok átdolgozása mellett stratégiai pontokon nyúl bele a magántőkealapokról és zártkörű befektetési alapokról szóló szabályozásba a pénzmosás elleni törvény egyes passzusainak átírásával, illetve a törvény kiegészítésével.

A törvényjavaslat négy kardinális változtatást tartalmaz. Kettő az alapok tényleges tulajdonosával foglalkozik.

1. Azt, hogy egy magántőkealap tényleges tulajdonosának ki számít, a most hatályos törvény is definiálja, de az új szabályozás megszüntet több kiskaput.

A mostani szabály ugyanis csak annyit mond, hogy a tényleges tulajdonos „az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak”.

Ennél komplexebb lesz az új törvényszöveg, amely szerint a tényleges tulajdonos „az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben (e pont alkalmazásában együtt: szervezet) közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett – ideértve különösen, ha a Ptk. 3:230. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elsőbbségi jogok közül legalább egyet megtestesítő részvényfajtával rendelkezik, vagy a tagsági jogviszonyára tekintettel a szervezet vagyonából vagy eredményéből legalább huszonöt százalékot elérő mértékű kifizetésben részesülhet, vagy az elmúlt öt üzleti év bármelyikében összesen legalább ekkora mértékű kifizetés került a számára előírásra –, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak”.

Tehát a törvény elfogadása után nem csak az számít tényleges tulajdonosnak, akinek 25 százalékot meghaladó tulajdoni hányada vagy egyéb módon tényleges irányítási, ellenőrzési joga van a tőkealapban. Tényleges tulajdonos lesz ezután az is, akinek elsőbbségi jogai vannak, például osztalék kifizetésére, vagy aki a tulajdonosi részesedésétől függetlenül az eredménynek legalább 25 százalékát megkaphatja.

2. Ez utóbbi szabályozás ráadásul az elmúlt évek kifizetéseit is figyelembe veszi. Tehát ha a magántőkealapok mögé rejtőző NER-elit most el is kezd ide-oda mozogni a választás után, a várható változtatásokra felkészülve, akkor sem ússza meg, hogy az elmúlt évek kifizetései alapján kiderüljön, valójában ki áll egy-egy magántőkealap mögött. A tervezet értelmében egy-egy magántőkealapnak az indulásáig, de legalább 2020. február 1-jéig visszamenően fel kell tárnia az új szabályok szerinti értelemben a tényleges tulajdonosaik teljes körét.

3. A zártkörű befektetési alapok tényleges tulajdonosait eddig nem is nevesítette a pénzmosás elleni törvény, az új törvénnyel őket is nevesíteni fogják. Nem idézem be a teljes tervezetet, mert 8 pontból álló felsorolás van arról, hogy ki a tényleges tulajdonos, de az intézkedés lényege, hogy az ilyen befektetési alapok mögött akkor is vissza kell fejteni a tényleges természetes személy tulajdonost, ha közvetlenül csak jogi személy vagy jogi személyek egy alap tulajdonosai.

Az is nagyon fontos, hogy az alappal üzleti kapcsolatban álló szolgáltatóknak – jellemzően pénzintézeteknek – a tényleges tulajdonoson/befektetőn túl azonosítaniuk kell azt vagy azokat is, aki(k) az alap szabályzata szerint a főbb döntési jogosultságokkal rendelkezik/rendelkeznek. Magyarán a szolgáltatók mindenkit azonosítani fognak, akinek alapvető befolyása van egy befektetési vagy egy tőkealap működésére.

4. A törvényjavaslat egyik újdonsága, amit a HVG szúrt ki: egyes stratégiai döntések meghozatalához, így többek között az alapkezelési szabályzattal kapcsolatos változtatásokhoz az eddig szükséges úgynevezett befektetői jóváhagyási küszöböt 75 százalékról 60 százalékra csökkentené a Tisza javaslata. Ez azért nagyon fontos, mert segítheti azt, hogy „a közpénzes magántőkealapok működésébe beleszólhasson az azok tőkéjét jellemzően 70 százalékban adó állami szervezet, leggyakrabban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB)”, írja a lap, hozzátéve: bár nem ismerni a háttérmegállapodásokat, „az MFB eddig láthatóan nem avatkozott bele az általa pénzelt, tízéves kifutású tőkealapok életébe”, bár hozzáteszi azt is, hogy az állami bank elvileg szigorú megtérülési feltételeket szabott.

Uniós előírások miatt már idén július 1-től nyilvános lesz számos, a magántőkealapokkal és zártkörű befektetési alapokkal kapcsolatos adat, de a Tisza törvényjavaslata értelmében a sokkal szélesebb körű átláthatóságot október 5-től teremtik majd meg.