„A köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.”
Ezzel a mérsékelten bővített mondattal reagált Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatala arra az alkotmánybírósági döntésre, melynek nyomán lekerült a testület napirendjéről az elmozdíthatóságával kapcsolatos beadvány.
A 444 ezeket a kérdéseket tette fel az államfő hivatalának:
Válasz, mint látható, lényegében csak az első felvetésre érkezett.
Sulyok Tamás június 11-én, múlt csütörtökön fordult beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz, amit Polt Péter nagyon gyorsan kiszignált: másnap az már az új ügyek listájának élén szerepelt.
Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint hétfőn kiderült, hogy Polt sürgősségi tárgyalást tűz ki. Ennek csütörtök délutánra meg is lett az időpontja: a testület teljes ülésének jövő hétfői napirendjén szerepelt volna Sulyok beadványa.
Cikkünk megjelenése után azonban kiderült: Polt Péter levette a napirendről Sulyok beadványát a hét alkotmánybíró húzása után. Miután ők kizáratták magukat a Sulyok-ügy tárgyalásából, így a teljes ülés, ahol ezt tárgyalni kellett volna, nem lett volna határozatképes, írta a 444 kérdésére a testület főtitkára.
Hétfőn tárgyaltak volna róla.
A köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz, miután az Alaptörvény módosításával távolítaná el a kormány.
Sulyok Tamás nagyon szeretné, ha az Alkotmánybíróság neki adna igazat, és kimondaná, hogy amit a kormány tervez, valójában nem alkotmánymódosítás, és így meg tudná állítani.
Mécs János alkotmányjogász szerint Sulyok Tamás kreatívan oldotta meg a kérdést, de ő nem számít arra, hogy az elnöknek kedvező döntés születne. Akkor ugyanis egy új szerepkört kreálna magának a testület. A Political Capital elemzője, László Róbert szerint hiba volt Magyar részéről, hogy úgy sulykolta a lemondás határidejét, hogy másnap nem történt semmi.
Heten már elegen vannak ahhoz, hogy befagyjon a beadvány sorsa, és ezzel elvileg Polt sem tud mit kezdeni. Pedig információink szerint már elkészült a Sulyokot támogató határozati tervezet.