Az Országgyűlés kedden végleg megszavazta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, ezzel lezárult az a több mint egy hónapja tartó jogalkotási folyamat, amelynek végén megszűnik a Fidesz-kormány egyik legvitatottabb intézménye.

A képviselők előbb 135 igen, 45 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett elfogadták a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát, majd – mivel a szabályozás egy része kétharmados támogatást igényelt – külön szavaztak a minősített többséget igénylő rendelkezésekről is. Ezt végül 135 igen, 44 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el.

A törvényalkotási bizottság módosítása alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem egyszerűen megszűnik, hanem az igazságügyi miniszter által vezetett minisztériumba olvad be. A jogszabály ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a minisztériumnak a hivatal korábbi feladatait nem kell közfeladatként ellátnia.

A Fidesz politikai érdekeit kiszolgáló hivatal megszüntetése Magyar Péter kampányígérete volt, amit a választás után is megerősített. Az új Tisza-kormány ennek megfelelően már első intézkedései között nekiment a 2023-ban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: a május 20-án benyújtott első alkotmánymódosítási csomag részeként kezdeményezte a Fidesz-korszak egyik leginkább rendszerhű intézményének felszámolását.

A hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat aztán június 2-án fel is került a Parlament honlapjára, amelyben az előterjesztő, Melléthei-Barna Márton három rövid, meglepő tisztasággal megfogalmazott pontban foglalta össze az indoklást: 1: Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált. 2: A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. 3: Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

A döntés ellen a Fidesz és a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás is tiltakozott. Utóbbi szerint a hivatal megszüntetése „brüsszeli megrendelésre” történik, az egykori kormánypárt pedig azzal érvelt, hogy a Tisza éppen akkor számolja fel „Magyarország egyik legfontosabb önvédelmi intézményét”, amikor az ország szuverenitását keletről és nyugatról is a legsúlyosabb kihívások fenyegetik.

Ennek ellenére, amikor a törvényjavaslat június 8-án az Országgyűlés igazságügyi bizottsága elé került, az ellenzékbe került Fidesz látványosan elengedte az ügyet. A bizottság érdemi vita nélkül támogatta a javaslat tárgysorozatba vételét, Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter mindössze két mondatban érintette a kérdést, két másik fideszes bizottsági tag pedig szót sem kért. Hosszabb hattyúdalra a törvény általános vitáján, június 9-én került sor, ahol az ülést felvezető Magyar Péter hosszan búcsúztatta azt a szervezetet, aminek saját szavai szerint intellektuális teljesítménye csak negatív tartományban értelmezhető: „büszkének kell lennünk, hiszen az illiberális Orbán-rendszer jogállamot lebontó rombolásának egyik legfontosabb ékkövét helyezzük oda, ahová való: a történelem szemétdombjára”.

Június 15-én aztán kétharmaddal megszavazta a parlament a tizenhatodik alaptörvény-módosítást, amely megteremtette az alkotmányos alapját annak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnhessen. Mint írtuk, a javaslatot a teljes Tisza-frakció, és a Mi Hazánk képviselői is támogatták, míg a Fidesz ellene szavazott – most már csak Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírására van szükség.

Arról, hogy miért a Szuverenitásvédelmi Hivatal volt az Orbán-rendszer legundorítóbb szervezete, milyen lejáratókampányokat folytatott a független sajtó és civil szervezetek ellen, kik ellen indított vizsgálatot vagy pert, mindezt mekkora állami költségvetésből tette, és milyen volt titkosszolgálati szereplők működtek közre a munkájában, itt írtunk részletesen.