Frissítés 10:04-kor: A legfrissebb ukrán adatok szerint tizenháromra nőtt a kijevi orosz támadás halálos áldozatainak száma, nyolcvanhatan megsérültek, közülük hetven embert kórházban ápolnak.

Legalább nyolc ember meghalt, huszonöten pedig megsérültek abban a nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadásban, amelyet csütörtökre virradó éjjel indítottak Kijev ellen. A támadás miatt a város több kerületében evakuálást rendeltek el - írta a BBC.

Az MTI ukrán források alapján arról számolt be, hogy a légitámadás következtében részben megsemmisült egy öt-, valamint egy kilencszintes épület, egy 16 emeletes épület felső emeletei leomlottak, megrongálódott egy mentőállomás, egy benzinkút, Kijev Biokémiai Intézete, egy szálloda és több családi ház is.

Tymur Tkacsenko, Kijev katonai közigazgatásának vezetője szerint az orosz csapások ismét lakóövezeteket értek. A város több pontján tüzek keletkeztek, egy mentőállomást is találat ért, ahol legalább egy ember életveszélyesen megsérült.

„Az ellenség ismét szándékosan lakóövezeteket vesz célba és civileket öl. Rendkívül súlyos károk keletkeztek, és jelentős számú áldozatunk van, köztük gyerekek is”

- mondta a hajnali órákban.

A támadásra néhány órával azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította dublini látogatását. Az államfő azt közölte, friss hírszerzési információk szerint Moszkva nagyszabású csapásra készül. Az éjszakai támadás után az ukrán vezetés ismét sürgetni kezdte szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel az ország légvédelmének megerősítését.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en arra szólította fel Ukrajna szövetségeseit, hogy ne halogassák az ország légvédelmének megerősítéséről szóló döntéseket. A miniszter szerint Oroszország ezúttal is célzottan lakóépületeket és polgári infrastruktúrát támadott.

„Határozott fellépést várunk a nemzetközi közösségtől. Nem újabb elítélő nyilatkozatokat, hanem konkrét lépéseket az orosz terror megállítására. Az Ukrajnának szánt légvédelmi rendszerekről és rakétákról most kell dönteni, nem később”

– írta.

Szibiha arra is reagált, hogy egyesek az orosz támadásokat az Ukrajna által végrehajtott nagy hatótávolságú csapásokkal magyarázzák. (Ukrajna az elmúlt hónapokban egyre intenzívebben támadja Oroszország energetikai infrastruktúráját nagy hatótávolságú drónokkal. Június közepén a háború eddigi legmasszívabb légitámadását hajtották végre: orosz jelentések szerint a légvédelem országosan 555 ukrán drónt semmisített meg.) Szerinte erkölcsileg elfogadhatatlan az orosz hadsereg ukrán civilek elleni támadásait ilyen módon igazolni. Hozzátette: Ukrajnának joga van megvédeni magát az agresszorral szemben, és ennek részeként Oroszország területén is támadhat törvényes katonai célpontokat.

Do not delay decisions on air defense for Ukraine! This is our main request to our partners after Kyiv suffered a night of horror.

At least 10 people have been killed as a result of Russia’s brutal attack against the Ukrainian capital with all types of missiles and drones.… pic.twitter.com/7KNONiPvom

— Andrii Sybiha 🇺🇦 (@andrii_sybiha) July 2, 2026

A támadás intenzitását jelzi, hogy Lengyelország megelőző jelleggel harci repülőgépeket küldött a levegőbe saját légterének védelmére. A lengyel hadsereg közlése szerint erre a veszélyeztetett térségekkel szomszédos légtér biztosítása érdekében volt szükség. Lengyel területet ugyanakkor nem ért támadás.

Ez volt az első nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadás Ukrajna ellen több mint két hét óta.

A fronton közben továbbra is kiélezett a helyzet. Az orosz csapatok nemrég előrenyomultak Kosztyantinyivka térségében, amely Kelet-Ukrajna egyik utolsó fontos védelmi központja. Ha Moszkva megszerzi a várost, az megnyithatja az utat a teljes donbaszi térség felé.

Az ukrán hadvezetés ugyanakkor azt állítja, hogy idén összességében több területet foglalt vissza, mint amennyit elveszített, és sikerült megzavarnia az orosz utánpótlási útvonalakat az orosz határ és a megszállt Krím között.

A több mint négy és fél éve tartó háború az elmúlt hónapokban nagyrészt állóháborúvá vált: a frontvonalak csak kisebb mértékben mozdultak el, miközben Oroszország továbbra is Ukrajna területének mintegy egyötödét tartja megszállás alatt.