Egy nappal azután, hogy Magyar kormányzati vizsgálatokat jelentett be a BYD-nél, ellenőrök jelentek meg Szegeden, a kormány szerint Orbánék vendégmunkásokkal akarták feltölteni a gyárat

Szijjártó Péter BYD-s szerződése után a kormány napokon belül nekiment a Szegeden autógyárat építő kínai óriásvállalatnak. Hétfőn a Parlamentben Magyar Péter jelentette be, hogy átnézik Szijjártó valamennyi döntését, tárgyalását és állami kötelezettségvállalását a BYD magyarországi beruházásával kapcsolatban, szerdán pedig egyszerre két kapcsolódó hír is napvilágot látott, és ebből az egyik nem kommunikációs gyakorlat volt, hanem a már elindult helyszíni vizsgálatról szólt.

Előbb azonban a szöveg: a kormány azt hangsúlyozza, hogy a BYD nem magyarokkal, hanem sok ezer külföldi vendégmunkással akarta feltölteni a szegedi gyárat. Erről Velkey György László külügyi államtitkár posztolt szerdán, azt állítva, a kínai gyárba szinte ugyanannyi csoportos munkavállalási engedélyt kértek és kaptak nem uniós munkavállalók számára, mint amennyi munkahelyet ígértek.

Hogy pontosan hány engedélyről van szó, nem derül ki Velkey posztjából, de az államtitkár szerint

„itt sok ezer munkahelyről beszélünk. Tehát még egyszer: ahány ezer munkahely, szinte ugyanannyi vendégmunkás munkavállalói engedélykérelem.”

Velkey szerint a BYD-nál munkába álló Szijjártó Péter – mivel külügyminiszterként ő tárgyalta le a beruházási szerződést, ő szorgalmazta a nemzetgazdaságilag kiemelt státusz biztosítását és a kínai munkavállalók vízumkérelmének gyorsított eljárását is – „pontosan tudja, hogy a BYD és alvállalkozói a szegedi beruházásnál szinte ugyanannyi harmadik országbeli munkavállaló számára kértek és kaptak csoportos munkavállalási engedélyt a magyar hatóságoktól, mint ahány munkahelyet ígértek”.

Az államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy „a hosszú éveken át migránsokkal riogató Orbán-kormány nem magyar munkavállalókkal tervezte feltölteni a majdani BYD-s álláshelyeket, hanem harmadik országbeliekkel”. „Ennyit a bukott kormány híres szuverenitásvédelmi harcairól” – írta Velkey.

A vendégmunkásokra alapozó szegedi BYD-beruházást, illetve azon keresztül a Fideszt Magyar Péter már a választás előtt is szívesen bírálta. „Kínai érdekből, nagyjából tízezer Fülöp-szigeteki munkással telepítenek nektek egy óriási gyárat Szegedre, ahol munkaerőhiány van” – mondta még 2025 márciusában a szegedi Széchenyi téren.

Azóta a Magyar-kormány júniusban meghirdette a vendégmunkásstopot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem lehet új vendégmunkás tartózkodási engedélyt kérni, azaz bezárják a céges szempontból legegyszerűbb csoportos munkaerő-kölcsönzős csatornát.

A korábbi enegdélyek ugyanakkor érvényben maradtak, azok meg is hosszabbíthatók, és vannak más jogi lehetőségek is harmadik országbeli (vagyis nem uniós) állampolgárok számára: lehet például gyárépítésekre „beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt” kérni, és mint a Telex írta egy korábbi cikkében, azok is dolgozhatnak a BYD-gyárban, akiket a cégen belül egy másik országból oda helyeznek át.

Egy részükre valószínűleg szükség lenne Szegeden is. A tervezettnél lassabban épülő BYD-gyárban a vállalat vezérigazgatója szerint akár 20 ezer embernek adnának munkát – igaz, ez távlati cél, egyelőre bizonyára kisebb létszámmal terveznek. Kérdéses, hogy külföldiek nélkül honnan találhatnának elegendő magyar munkaerőt. Mint a Szegeder is megírta, Csongrád-Csanád megyében csak 1600 álláskeresőt tartanak nyilván.

Mindeközben Magyar hétfői bejelentése után röviddel máris megkezdődtek a helyszíni ellenőrzések a BYD-üzemben. Erről egy kínap lap számolt be elsőként. A hongkongi South China Morning Post szerdai cikke szerint előző nap magyar ellenőrök érkeztek az épülő gyárba. Forrásaik szerint a hatóságok a dolgozók papírjait ellenőrizték, átnézték a tartózkodási engedélyeket, a társadalombiztosítási kártyákat, a szerződéseket és az egyéb dokumentumokat is.

A hongkongi lap szerint néhány vállalati vezető attól tart, hogy a BYD-ügy negatív hatással lehet a Magyarországon működő többi kínai cégre is. Egy szintén nálunk élő kínai cégvezetőtől úgy tudják, hogy a magyar hatóságok hétfőn egy, az akkumulátor-ellátási láncban részt vevő kínai vállalatnál is ellenőrzéseket végeztek, vizsgálták a munkaügyi és környezetvédelmi szabályok betartását és az importengedélyeket.

Egy Debrecenben működő másik kínai cég belső levelezésben külön kérte a partnereit, hogy figyeljenek a magyar munkaügyi törvények betartására, és győződjenek meg arról, hogy a munkavállalók rendelkeznek-e minden szükséges dokumentummal, mert a magyar hatóságok mostanában szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek – írta a lap.

A szabályok betartásával kapcsolatban a szegedi BYD-beruházásnál is merülhetnek fel kérdések. A kínai autógyárnak Magyarország mellett többek között Brazíliában is van egy nagyberuházása, és itt a hatóságok 2024-ben 200 kínai vendégmunkást mentettek ki, akikről azt állították, hogy „rabszolgasághoz hasonló” körülmények között tartották őket – elkobozták az útleveleiket, fegyveresen őrizték őket, a fizetésük nagyobb részét visszatartották.

Mint arról Anthony Lawrence brit újságíró ír, a kínai vendégmunkásokat a BYD alvállalkozói valójában rotálták a brazíliai, a magyarországi és a szintén párhuzamosan futó törökországi építkezések között. Ezt a kínai vállalatok beszállítóinak munkakörülményeit vizsgáló amerikai nonprofit szervezet, a China Labor Watch állapította meg az áprilisi szegedi vizsgálata után, miután ötven dolgozóval készítettek interjúkat. Jelentésük szerint a BYD egyik magyarországi fővállalkozója, az AIM Construction Hungary korábban China Jinjiang Construction Hungary néven volt bejegyezve, ténylegesen pedig ugyanahhoz a konglomerátumhoz tartozott, amelyiknél a visszaélések – hasonló cégnév alatt – Brazíliában történtek.

A China Labor Watch szerint a magyar felügyeleti szerv is dokumentálta, hogy a magyar BYD-gyáron dolgozó kínai vendégmunkások nem kapnak túlórapótlékot a napi tíz órás fix munkájukért, noha ezt a hazai munkajog előírja, és állítólag arra kérték a cégnél a munkásokat, hogy hazudjanak az ellenőröknek a munkaidejükről.

A kínai elektronosautó-beruházás elleni kampányok és a szigorúbb fellépés persze jól illeszkedik a kínai autóipar elleni keményebb politikát követelő európai hangok közé, így a hasonló jelentések esetében érdemes szem előtt tartani a politikai kontextust. Ahogy a magyar hatóságok hirtelen buzgalma kapcsán is.