„Egy szint fölött azért megyünk egy szint alá, mert így lehet átütni azt az alsó plafont, a talapzatot, ahova le kell menni, hogy igenis eredményt tudjunk elérni, és le tudjuk szedni [Magyar Péter] azon érveit, amelyekkel sajnos az abszolút filmszínházban, ebben a kirakatpolitizálásban nagyot megy.”

Valahogy így hangzik a Fidesz ellenzéki stratégiája a vereség után több mint száz nappal. Legalábbis Szűcs Gábor képviselő ilyesmiket mondott, amikor Tusványoson a miniszterelnök stílusán hüledezve az egyik beszélgetés moderátora azon elmélkedett, hogy mi lett a bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá elvével.

Az utóbbi években olyan nem létező támogatottsággal tengő-lengő pártok ellenzéki képviselői vitatkoztak Tusványoson a kormánypárti fideszesekkel, mint az LMP, az MSZP, a Jobbik vagy a Szocialisták és Demokraták. Ha valaki nem tudná, utóbbi Mesterházy Attila ex-MSZP-elnök pártja.

(Hahó, kedves olvasó, még olvasol? Schiffer András szerint a cikket se nyitottad meg, ezek a betűk is feleslegesen állnak itt. Lehet, igaza is van.)

Idén egészen új helyzetben megy neki az ellenzéki párbeszédnek a fideszes fesztivál (ami a szervezők szerint nem egy fideszes fesztivál), hiszen most a Fidesz az ellenzék, rajta kívül pedig egyedül a Mi Hazánk hat képviselője ül még nem kormánypárti erőként a parlamentben.

A Tiszát ugyan elvileg meghívták – széket is fenntartottak a meghívottnak –, mivel azonban Magyar Pétert nem, így a kormánypárt más képviselői sincsenek jelen.

Jelen van viszont a mi hazánkos Dúró Dóra – illetve a Mi Hazánk és a Fidesz körül az utóbbi években rendre megjelenő Schiffer András, aki nem mellesleg

összesen kilenc alkalommal lép fel az idei fesztiválon, beleértve Orbán Viktor előadásának elemzését is.

Ők ketten Szűcs Gáborral közösen elmélkedtek a nemzeti minimum lehetőségéről, ugyanis egy fideszes EP-képviselő által vezetett egyesület kikutatta, hogy van 12 olyan téma, amiben a magyarok egyet tudnak érteni. Pl. nem akarnak háborút, a család a társadalom alapja, a korrupció rossz, a vélemény szent vagy hogy a kiszolgáltatottakon az államnak kell segítenie.

Abszolút filmszínházban nem lehet vitázni

„Amit látunk az ezredfordulót követő években a kereskedelmi csatornákon, azt látjuk ma a Kossuth tér 1-3. alatt” – mondta Schiffer András a parlamenti vitákra utalva. Az ügyvéd szerint azért nem lehet nemzeti minimumokról beszélni, mert a valóságshow-k és a közösségi média úgy átprogramozták az emberek idegrendszerét, hogy képtelenek mélyebben elmerülni bizonyos témákban.

„Az idegrendszer fölmondja a szolgálatot, hogyha egy 10-15 perces szöveget nemcsak végig kell hallgatni, de értelmezni is kell. (...) Most itt készül összefoglaló riport az újságírók részéről, és senki, már bocsánat, de senki nem fogja ezeket elolvasni. Az számít, hogy melyik portálon milyen fotóval, milyen címmel jelenik meg.”

Dúró (az első nemzeti radikális, akit meghívtak Tusványosra) szerint bár a Tisza szakpolitikát ígért, valójában a szakpolitikák terén a frakció sokszor még magának is ellentmond. Ez azért van, mert nem ezzel nyertek választást, hanem a közösségi média használatával.

Példaként hozza, hogy az iskolakezdési támogatás egy részét novemberben, az iskolakezdés után adja oda a Tisza. Dúró szerint egyébként sem lehet tartalmi kérdésekben vitázni, mindent leural az abszolút filmszínház.

(Be ne aludj! Szerinted ki mondta a következő idézetet?)

„A választáson az egyik legfontosabb az volt, hogy az irigység húrjait pengetve a gyűlöletre apelláltak, a gyűlöletre alapoztak, és ez egyébként sikeres volt bármennyire is szomorú ezt kimondani. És a történelem során nagyon sok olyat láthattunk, hogy egyébként diktatórikus rendszerek úgy alakultak ki, hogy nem szakpolitikára, meg nem nemzeti minimumra alapoznak.”

Na? Hát robáG scűzS!

„Nem tudjuk azt mondani annak a több mint 2 millió embernek, aki a főműsoridőben mondjuk a legnagyobb kereskedelmi csatornákat nézi vagy a közösségi médiahasználóknak, hogy légy tudatosabb fogyasztó. Lehetnek ilyen programok, de lássuk be, naivitás azt hinni, hogy ezt majd egy jó parlamenti felszólalással elintézhetjük” – mondta a megafonosként ismertté vált fideszes képviselő.

Na de mi van a minimumokkal?

Dúró Dóra egyik példáján keresztül (egy interjúban egy tiszás tüntető elvileg nem tudott válaszolni arra, hogy kik azok a ruszkik) megbeszélték, hogy sajnos hülyék lettek az emberek, meg hogy a Tisza kulturális csatornákon keresztül húzott be politikailag tájékozatlan embereket. A résztvevők szerint tehát naivitás volna elvárni a nemzeti minimumokat, hiszen a közbeszéd alkalmatlan ezek megvitatására.

Szűcs hosszasan elmélkedett a nemzeti minimumok lehetetlenségéről, példaként hozva, hogy Brüsszelben az embereket megverő antifasisztákat védik. Beszélt arról is, hogy azért kellett beleírniuk az alaptörvénybe, hogy az anya nő, az apa férfi, mert Brüsszel még ebben is erőszakoskodik.

Tusványos legfoglalkoztatottabb fellépője (Schiffer András) egy ponton azt is mondta, hogy ha valóban egyetértés lenne ezekben a kérdésekben, akkor a Fidesznek már rég meg kellett volna buknia:

„Hát meg kell nézni, hogy az elmúlt 16 évben az alaptörvényben és a polgári törvénykönyvben milyen szöveget tetszettek beletenni. Pont nem azt, hogy az állam felelőssége, hanem hogy elsősorban öngondoskodáson és a családra hárították a kiszolgáltatottakért való felelősséget.” Szűcs szerint van ebben a kritikában némi igazság.

Ilyesmikben merültek ki az egymással kritikus megszólalások, a közönség ilyenkor jókat mosolygott, Szűcs Gábor pedig időnként megtapsolta Dúró Dórát is.