Elment Szalonnáról az a két, mélyszegénységben élő, magyarul nem beszélő roma család, akik az elmúlt hetekben költöztek a kassai Lubina nevű illegális bodévárosból a borsodi faluba – írja a Telex. Azt a forrásaik nem tudták megmondani, hogy átmenetileg, vagy tartósan hagyták el a borsodi falut a kisgyerekekkel érkező családok, akiknek kassai lakóhelyeit azóta már részben szét is szedték.
A belügyminisztérium augusztus elején indított vizsgálatot annak felderítésére, hogy ki szervezte és finanszírozta a költözéseket, milyen ingatlan- és hitelszerződések születtek, valamint azt is vizsgálják, történt-e kényszerítés, megtévesztés, kiszolgáltatott helyzettel való vagy pénzügyi visszaélés.
Helyi riportunkban részletesen írtunk arról, hogy nem tömeges migrálásról van szó, hanem két-három családról, de az ő Magyarországra költöz(tet)ésük valóban szervezettnek tűnik – és elég egyértelmű, hogy a kassai választási kampánnyal függ össze. Konkrétan egy kerületi polgármester kampányával, aki már most is igen népszerű lett azzal az ígérettel, hogy a határ magyar oldalán helyezi el a nyomortelep lakóit. Borsodban sokan attól tartanak, hogy az olcsó népszerűségre törekvő szlovák politikusok az észak-magyarországi falvakba akarják exportálni a saját cigány gettóikat, és ha ebből megpróbálnak rendszert csinálni, az felboríthatja az amúgy is leszakadt térség falvainak maradék békéjét.
Az egyórányi autózásra lévő Encs polgármestere azt nyilatkozta nekünk:
„Én értem, hogy a semmiből valamibe jönni, ami megint továbbra is egy nagy semmi, még mindig jobb, mint amilyen körülmények a kassai telepen vannak. Egy bódéváros és egy encsi szegregátum között még mindig szintkülönbség van a mi javunkra, mert itt legalább van normális fal meg tető meg fűtés. De közben mégiscsak deportálásról van szó, ez a probléma áthelyezése A-ból B-be.”
„Nekik ez a Kádár-kocka valóságos palota” – riport a Szalonnára költöztetett kassai romákról és a bádogvárosról, amit kampánymódban számolnának fel egy ingatlanmutyival ötvözve a szlovák politikusok.
A kormány vizsgálja, hogy az ingatlanügyletek, azok finanszírozása és a költözések jogszerűen, átlátható módon és az érintettek szabad akaratából történtek-e.