Nemcsak a közmédiában bukkannak fel (és tűnnek el kormányfői kommentek után még bizarrabb módon) a NER-hez kötődő korábbi figurák, és nem is csak a tudományos kutatóhálózat átalakítása halad lassabban a vártnál, az egyetemi szférában különösen ellentmondásos a Fidesz által épített világ lebontása - ami több kekvás egyetemen megváltozott formában könnyen akár fenn is maradhat.
A Corvinuson, ahol most pénteken szavaznak a Hernádi Zsolt MOL-vezér lemondása után már amúgy is csonka NER-es kuratórium helyett felálló új testületre pályázókról, ez különösen jól látszik.
Bár Hernádi már nincs jelen, az ő emberei ott vannak továbbra is az egyetemi vezetésben, és a jelek szerint igyekeznek úgy befolyásolni a folyamatokat, hogy a változást akaró egyetemi alkalmazottak ne kerülhessenek helyzetbe az egyetem legfontosabb testületeiben.
Ez egy tágabb konfliktusba illeszkedik az egyetem jövőjéről. Miközben az oktatók jelentős része kiállt az alulról jövő demokratizálási kísérletek mellett, az egyetemi vezetés megpróbálja az országgyűlési választások után kialakult helyzetben úgy irányítani a szavakban sokat hangoztatott megújulást, hogy azért a jövőben is ők osszák a lapokat.
Ez a feszültség most a Corvinuson a legélesebb, de más modellváltott egyetemeken is hasonló folyamatok zajlanak.
Bár az alapítványosított egyetemek alapítói jogai a kormányváltás után visszakerültek az államhoz, ez önmagában még nem jelent „rendszerváltást” a felsőoktatásban. Az alapítványi kuratóriumok a legtöbb intézményben az elmúlt években ugyanis hozzájuk lojális rektorokat ültettek az egyetemek élére, a rektorok pedig különböző eszközökkel számukra megfelelő és/vagy tőlük függő szenátusi tagokkal működtetik a rendszert.
Ez a felülről vezérelt struktúra ugyan sokak szerint durván ütközik a sokat emlegetett egyetemi autonómiával, megvan az esélye, hogy az egyetemek NER-ben megerősített hatalmi struktúrái új formában itt maradnak.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Ursula von der Leyen azt mondta, amint teljesülnek a leegyeztetett reformok, és megvalósulnak a beruházások, jön a pénz, és újra lesz Erasmus. Jogállamisági, korrupciós kérdések kezelése, környezetvédelmi beruházások várhatók idén nyár végéig, de a KEKVA-kat is megszüntetik.
Ez a Fidesz ideológiai hátországát, az MCC-t is érinti, de a modellváltó egyetemek kérdésének is nekimennek. Azonnal kell lépni, 10 milliárd euró a tét.
Közel két éve biztosan tudja a magyar kormány, hogy az EU-s intézmények nem hajlandók pénzelni a fideszes politikusoknak kiszervezett egyetemeket. Most, hogy ennek hatása átélhetővé vált, csodálkozva beszélnek a nem létező félreértésről.
A kormány azt ígéri, hogy az egyetemek visszakapják a korábban elvont döntési hatásköreiket.
Az ülésen jelenlévő 25 tag 14:11 arányban utasította el az előterjesztést, ami arról is szólt, hogy a szenátus mostantól az egyetemi autonómia újraépítésén dolgozik.
Az egyetemi élet szereplői összeültek megosztani a Fidesz-kormány alapítványosításából fakadó traumáikat, miközben a Tisza-kormány reformokkal készül az EU-s milliárdokért. A MOME HÖK nem akar több politikát az egyetemen, Debrecenben az átállást túlélő kinevezettektől tartanak, a téma kutatói szerint pedig nem feltétlenül kell mindent visszacsinálni.
Tizenkét egyetem került ki az állam kezéből az ingatlanvagyonukkal együtt, de részvényeket, birtokokat és palotákat is kiszerveztek.
A kormány a MOL és a Richter 10-10 százalékos részvénypakettjéből hoz létre alapítványt az egyetem fenntartására.
„A javasolt modellben minden akadémiai ügy kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartozna.”
Kukába a kekvával, mondják a Corvinuson, ami az első modellváltó egyetem volt. Az oktatói szakszervezet szerint a fenntartóváltás hátrányai egyértelműen meghaladták az előnyöket.
A módosítót benyújtó Melléthei-Barna Márton szerint „politikai ellenfelek üldözésére létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal, a közpénzek magánvagyonként való kezelése és a kormányfői hatalom időbeli korlátlansága mind-mind a hübrisz megnyilvánulása”.
Az elnöki pozíciót az elmúlt öt évben betöltő Anthony Radev a fenntartó stratégiai tanácsadójaként folytatja munkáját.
Bár a Mol-vezér szerint a modellváltás jót tett a Corvinusnak, de látja, hogy új rendszer jön. Ennek kialakításában már nem akar szerepet vállalni, „ hiszen óhatatlanul elfogult lennék a saját munkámmal szemben”.
A miniszterelnök „internacionalista, globalista szemléletű” embereket nem tudna jó szívvel javasolni.
Költségvetési szervként működjön tovább a hányattatott sorsú HUN-REN, esetleg „sajátos jogállású jogi személyként”, ahogy azt a kormány javasolja? Kutatók, oktatók, akadémikusok és politikusok érvei csapnak össze egymással.
A megújuló közmédia hírszolgáltatásának ugyanis vissza kell állítania a társadalom bizalmát.
A felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.