Az 16. illetve 17. alaptörvénymódosítások miatt utólagos normakontrollt kért a Fidesz és a KDNP az Alkotmánybíróságtól, amit a testület a csütörtöki teljes ülésén tárgyalt.

A döntéseket a jelek szerint egyesével kommunikálják. A péntek reggel kiadott végzésből az derült ki, hogy a 16. alaptörvénymódosítás miatt beadott indítványt visszautasították.

Az egészben az a legérdekesebb, hogy még a változás elején álló Alkotmánybíróságból csak Polt Péter - hamarosan távozó elnök - és Handó Tünde írt különvéleményt.

A Fidesz és a KDNP azt akarta elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó módosítást.

Azzal tette lehetővé a Tisza a kekvák megszüntetését. Az alaptörvényben annyit szabályoztak, hogy a módosítás hatályba lépésekor működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére juttatott állami vagyon, annak hozama ingyen visszaszáll az államra, és az alapítvány alapítói jogait az állam gyakorolja, és meg is szüntetheti az alapítványt. A részleteket egy külön törvényben szabályozták, első körben azok a kekvák szűnnek meg, amelyek nem egyetemeket tartanak fenn.

Ezért lehetett gyanús Magyarnak Sulyok beadványa

Abból, ahogy a Fidesz-KDNP a beadványban érvel, látszik, miért állította korábban azt Magyar Péter, hogy Sulyok Tamás beadványa is ott készült, bár ezt tagadták. Az ellenzéki képviselők ugyanis azzal érvelnek, hogy itt a múltban létrejött intézmények sorsát rendezik, a támadott előírás nem egy általános alkotmányos normát tartalmaz, hanem egy jól azonosítható körre vonatkozó egyszeri jogviszony-rendezésről van szó.

És itt érvelnek ugyanazzal, mint amivel Sulyok Tamás próbálkozott (csak lepattant), hogy nem minden alkotmánymódosítás, amit annak mondanak, vagyis, a testület igenis vizsgálhatja azt. A Fidesz egyébként saját magának köszönheti, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi alapon nem nyúlhat az alaptörvényhez.

A szó szerinti érvelés a határozatból

„Az indítványozók szerint az Alaptörvény rendelkezései tartalmi kontrolljának tilalma nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság köteles lenne bármely, alaptörvény-módosításnak nevezett aktust érvényes alkotmánymódosításként elfogadni. Az alkotmányi formába öntött szabály nem válik automatikusan az alkotmányos rend részévé, ha tárgya, funkciója vagy időbeli jellege nem illeszkedik az alkotmányos normák természetéhez. Az Országgyűlés alkotmányozó hatalomként sem alkothat ugyanis olyan, azonnal hatályba lépő, a lezárt múltbeli tényekből közvetlen közjogi joghátrányt levezető, és átmeneti garanciákat mellőző alkotmánymódosítást, amely az Alaptörvényből közvetlenül következő eljárási garanciákat – különösen a jogalkotás előzetességét, a normativitást, a kiszámítható hatálybalépést és a valódi alkotmánymódosítási tárgy követelményét – sérti. Az Országgyűlés az Alaptörvény S) cikke szerinti eljárásban csak olyan aktust alkothat, amely formáján túl tárgyában és időbeli működésében is alaptörvény-módosításnak minősülhet.”

A Fidesz és a KDNP egyúttal azt is kérte, hogy az alatörvénymódosítás elkaszálása mellett semmisítsék meg az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges törvényt is, vagy legalább annak elemeit. A határozat szerint ezt külön kezelik.

Nagyon hosszan magyarázzák, miért nincs kiskapu

Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy ők csak eljárásjogi szempontból vizsgálhatják felül az alkotmánymódosítást és annak kihirdetését (vagyis például, hogy megvolt-e a szükséges többség az elfogadáshoz), majd leírták, hogy az állandó gyakorlatuk szerint „nem vonja hatáskörébe az alkotmányt és az alkotmányt módosító új normák felülvizsgálatát.” Vagyis úgy gondolják, erre nincs hatáskörük. Azzal folytatják, hogy az Alkotmánybíróság „Az alkotmányba foglalt, kifejezett felhatalmazás nélkül az alkotmányi rendelkezések tartalmi szempontú felülvizsgálatára és megsemmisítésére nem jogosult.” Az alkotmány tartalmát az országgyűlés határozhatja meg, az AB nem léphet be helyettük vagy föléjük - írták a határozatban. Ez alól a közjogi érvénytelenség lehet kivétel.

Az indítványozók nem állították, hogy eljárási hiba történt volna az elfogadáskor, csak tartalmi kifogásuk volt. De nincs kiskapu.

Tartalmi kontroll akkor sincs, ha „az indítványozók a sérelmet a jogforrás minősítésének kérdéseként fogalmazzák meg, azt állítva, hogy egy eljárási értelemben szabályszerűen elfogadott alaptörvény-módosítás a tartalma miatt nem válhat az Alaptörvény részévé. Az ilyen kérelem elbírálása szükségképpen tartalmi alkotmányossági kontrollt jelentene, amelyre az Alkotmánybíróság az Alaptörvény egyértelmű előírása szerint nem rendelkezik hatáskörrel.”

A beadványt ezekre való tekintettel érdemi vizsgálat nélkül utasították vissza.

Handó és Polt kitart

A 15 tagú testület (melynek a Tisza által megválasztott Sonnevend Pál már a tagja) közül csak Polt Péter elnök és Handó Tünde írt különvéleményt. Mindketten azzal érveltek, érdemi elbírálásra lett volna szükség, a döntést egyikük sem támogatta.

Handó röviden összefoglalva azzal érvelt, a Fidesznek eljárási kifogásai voltak, amikor azt kérdőjelezte meg, hogy a módosítás tekinthető-e alkotmánymódosításnak. A „norma jogi jellegét” pedig vizsgálhatják, ami ettől még nem lenne tartalmi felülvizsgálat.

Polt Péter lényegében egyetértett a Fidesszel abban, hogy nem minden alkotmánymódosítás, amit annak hívnak, ennek eldöntése pedig alkotmányjogi feladat, „nem politikai vagy célszerűségi mérlegelés.”

A hosszú érvelése végén az Alkotmánybíróság tekintélyéről ír, majd azzal zár, hogy az AB „hitelessége végső soron nem abban áll, hogy minden alkotmányos kérdésre kötelező erejű választ tud adni, hanem abban, hogy egyetlen valódi alkotmányos kérdés értelmezését sem hagyja elvégezetlenül.”