Vagyonadó: 6400 embernek van több mint egymilliárd forintnyi vagyona cégekben Magyarországon

Világszerte visszaszorul a nettó vagyonadó alkalmazása, az OECD-országok közül tizenkettőben volt valamilyen típusú, de már csak négyben van – a Joint Venture Szövetség szerint ez is intő jel a tervezett új adónem bevezetése előtt. Az eddig megjelent hírek szerint az adót az 1 milliárd forintot meghaladó vagyonokra vetnék ki, a vagyont a cégértékek, az ingatlanok értéke és a pénzügyi befektetések összege adja.

A szövetség szerint Magyarországon nagyjából 6400 magánszemélynek van legalább 1 milliárd forintja cégekben, ezek összesített értéke nagyjából 30 000 milliárd forint (közülük ezer embernek van 5 milliárdot meghaladó cégértéke, a 30 000 milliárdos összesített érték kb. kétharmada koncentrálódik a kezükben). Azt nem tudni, hogy a bizalmi vagyonkezelők kedvezményezettjei kik, és ők hányan vannak, ahogy a vagyonkezelők és a tőkealapok tényleges tulajdonosi köre sem ismert nyilvánosan. Az viszont tudható, hogy 16 000 milliárd forint van bizalmi vagyonkezelésben, de kérdés, hogy ebből mennyi lesz adóztatható a vagyonadó tervezett szabályai szerint.

Az is jól kalkulálható az elérhető adatokból és a nemzetközi gyakorlat alapján, hogy az ismert cégértékkel nagyjából azonos mértékűek az egyéb vagyonrészek. Így ez a kör 60 000 milliárd forintos vagyonnal rendelkezhet, ami az 1 százalékos adókulcs alapján évi 600 milliárd forintos adóbevételt jelenthetne az államnak – mondta Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke. A Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű gazdasági társaságok érdekképviselete szerint bár ez látszólag jelentős összeg, az új adónem számos problémát vet fel.

Az azonosítottak közül az alábbiakat emelte ki a JVSZ:

• Ha nem egyszeri lesz a vagyonadó, annak durván piactorzító hatása lehet, egy külföldi vállalkozónak 1 egységnyi, egy magyarnak 1,1 egységnyi profitot kell elérnie, hogy ugyanazon a nyereségszinten legyenek.
• Jelentős esély van a vagyonok külföldre menekítésére és a családon belüli szétdarabolásra.
• Az új adónem bevezetése és adminisztrációja jelentős költségtételt jelenthet az államnak, Csorbai Hajnalka még becsülni sem akart összeget, mondván, az AI miatt nehéz megmondani, ha ügyesen használják és jó rendszereket fejlesztenek a PM-ben, „de biztosan oka volt annak, hogy a németek is azt mondták, drága fenntartani”.
• Kiábrándultak és csalódottak, akiket ez várhatóan érinteni fog, mert úgy érzik, bűnözőkként vannak kezelve, miközben ha valaki bűnöző, ne vagyonadót fizessen, hanem állítsák bíróság elé, aki viszont „az elmúlt tizenhat év ellenére tudott sikeres vállalkozó lenni, azt példaként kell a többiek elé állítani”.
• Sok helyen az ingatlanban és cégben lévő vagyonhoz nem társul kellő likvid forrás, részben emiatt is az új adó a beruházások visszaeséséhez is vezethet.

Csorbai Hajnalka azt mondta, a felsorolt JVSZ-es aggályok ellenére nem az egyetlen következtetés, hogy ne legyen vagyonadó. A szervezet szerint sokat kell javítania a kormánynak a kommunikáción, hogy ne az legyen az üzenet, hogy büntetni akarják a vagyonosokat. További javaslatuk a vagyonadó káros hatásának enyhítésére vagy mérséklésére az, hogy:

• a vagyonadóból lehessen leírni azt az összeget, amit visszaforgatnak az adóalanyok a vállalkozásuk működésébe, beruházásokba, akár k+f fejlesztésekbe, vagy társadalmi célokra, például civil szervezetek támogatására lehessen költeni, ez lehetővé tenné, hogy extra kiadás nélkül érhessenek el gazdaságösztönző hatást;
• a vagyonadó helyett akár a társasági adó, akár az szja vagy a nyereségadó, osztalékadó módosításával teremtse meg a kormány az ebből az adónemből várt költségvetési pluszbevételt;
• támogatható lehetőség az is, hogy az adót csak egy évre vessék ki, a szervezet szerint ugyanis egyszeri vagyonadóval elkerülhető lenne, hogy az érintettek komoly erőforrásokat szenteljenek az adó megúszásának, például a vagyon külföldre menekítésének vagy a kiskapuk keresésének.