Régóta ment a politikai adok-kapok Kijevben, hogy ki kapjon szobrot az ukrán főváros központi csomópontjában, ott, ahol 2013-ig Lenin állt vörös karéliai kvarcitból kifaragva, mielőtt ledöntötték az Euromajdan alatt. Most döntöttek erről is: a cári Oroszországgal szembefordult (és ezért aztán Nagy Péter által kegyetlenül megtorolt) kozák vezér, Ivan Mazepa hetmannak emelnek újabb emlékművet a kijevi belvárosban.

„Ahol Lenin elbukott, ott Mazepa szilárdan állni fog”

– jelentette be Volodimir Zelenszkij.

A Hrescsatik utca és a Tarasz Sevcsenko körút találkozásánál, a kijevi belváros egyik legfontosabb útkereszteződésében 1946-ban állították fel a Lenin-szobrot. Kivégzőhely volt itt korábban, amit a megszálló Wehrmacht is előszeretettel használt erre a célra.

Az, hogy a sztálini alkotmány 10. évfordulójára ide került a dolgozók bölcs vezére (a Lenin-szobor nem itt kezdte a pályafutását, a szovjetek kivitték már az 1939-es New York-i világkiállításra is, hogy bemutassák), nyilván a szovjethatalom visszatérését is megtestesítette.

A kijeviek jobb híján azon röhögtek a hiánygazdaságban, hogy a szobor a szemben lévő Besszarábiai piac felé nyújtotta a kezét. Lenin elvtárs, mint mindenki, a pult alól próbált beszerezni egy rúd Moszkovszkaja kolbászt vagy talán nyugati dzsinszit is.