• Az ismét fellángoló etióp polgárháború a régió totális lángba borításával fenyeget.
• Afrika szarva és közvetlen környéke soha nem volt békés, viszont a mostani konfliktusokba egyre több külső hatalom avatkozik be.
• És mindez már összeért az amerikai-izraeli-iráni háborúval, és így a Közel-Kelet harcaival.

Szeptember 23-án újrakezdődött az etióp polgárháború. Az ország északi részén többfrontos támadás indult a kormány csapatai ellen, és ezzel összeomlott a törékeny békeszerződés, ami lezárta a 2020-22 között ugyanitt tomboló, a visszafogottabb becslések szerint is százezernél is több halottal és iszonyatos szenvedésekkel járó háborút.

A 2026-os harcok két főszereplője ugyanaz, mint az előző körben. Egyfelől az addisz-abebai kormány és annak vezetője, Abiy Ahmed miniszterelnök, másfelől a Tigré Népi Felszabadítási Front (TPLF), ami szeretné őt elzavarni. Az etnikai és vallási törésvonalak mentén rendkívül megosztott Etiópia valamennyi belső konfliktusának felsorolásához ez a cikk rövid, de az előző és a mostani etióp polgárháború is alapvetően az országot hagyományosan uraló amhara többségű elit (aminek az oromo származású Abiy a vezetője) és a többi, a hatalomból kiszorult népcsoport között zajlik. Ez utóbbiak közül az Etiópiát 2018-ig vezető tigrék a legerősebbek és legjobban felszereltek, de szövetségeseik közt több kisebb, gyengébb, de történelmi sérelmek hosszú sorával felfegyverzett nép is ott van.

Az etióp helyzet bonyolultságát és képlékenységét a legjobban a Fano példája mutatja. Ez az amharákból álló milícia 2020-22 között a hadsereg legfontosabb szövetségese volt, akikre a piszkos munkát bízták, és akik kegyetlenségükről voltak híresek a tigrék és a többi kisebbségi népcsoport közt. A 2022-ben a dél-afrikai Pretoriában megkötött békeszerződés után az etióp hadsereg megpróbálta magába olvasztani a Fanót, ez azonban nem tetszett a milicistáknak, akik Addisz-Abeba ellen fordultak. De annyira, hogy a most ismét fellángoló polgárháborúban a Fano a TPLF-fel és több kisebb fegyveres csoporttal ugyanaz az ernyőszervezet, az Etióp Népi Erők Túlélési Koalíciója, a Tsimdo részeként harcol a kormánycsapatok ellen.

Köszönhetően például annak, hogy az internetet a harcok környékén Addisz-Abebából lekapcsolták, és külföldi segélymunkásokat sem engedtek be a területre, a 2020-22-es háború alakulását, borzalmait nehéz volt követni. Az alapján amit utólag megtudott a világ, például ennek a díjnyertes cikknek köszönhetően – amit csak az olvasson el, aki együtt tud élni a szexuális erőszak valaha dokumentált legbrutálisabb esetei közül néhánnyal –, a 21. század egyik legbrutálisabb konfliktusa volt. A most kiújuló harcokkal kapcsolatban is keveset tudni azon túl, hogy a Tsimdo-koalíció gyors előrenyomulását egy hét után talán sikerült a kormánycsapatoknak feltartóztatni.

Az viszont biztos, hogy az egyébként is koldusszegény és háború által tépázott Észak-Etiópiában élőkre további szenvedések várnak. Ráadásul ez a polgárháború egy olyan pillanatban tört ki, amikor a kontinens keleti részén található Afrika szarván, illetve annak közvetlen közelében több nagyobb háború zajlik, a Vörös-tenger túlpartján még egy, és ezek a konfliktusok nemcsak egymást táplálják, hanem szorosan kapcsolódnak a Közel-Kelet, és az ott aktív nagyhatalmak harcaihoz is.