Egyhangú szavazással döntött úgy az MNB-botránnyal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság, hogy Bánki Erik és Kósa Lajos mai meghallgatása után Matolcsy György volt jegybankelnököt idézzék be meghallgatásra. A hattagú testület emellett öt igen szavazattal és a fideszes Tuzson Bence tartózkodásával elfogadta azt is, hogy meghallgassák Varga Mihályt, de nem mostani MNB-elnöki pozíciója miatt, hanem mint 2013-tól az Orbán-kormány nemzetgazdasági, majd 2018-tól pénzügyminiszterét.

Matolcsyt és Vargát várhatóan három-négy hét múlva hallgatják meg, mondta a vizsgálóbizottság elnöke, Csőszi Attila (Tisza) az ülés után a Kossuth rádió kérdésére. Többkörös meghallgatást terveznek, először őket is, ahogyan ma Kósát és Bánkit, a jegybanktörvény 2016 tavaszi módosításáról kérdeznék.

A testület emellett szintén öt igennel és Hargitai János (KDNP) tartózkodásával elfogadta, hogy kérjenek be az eljárásukhoz dokumentumokat a jegybanki Padme alapítványtól. A Padménak október 16-ig kell beküldenie az adatokat. Hargitai azt mondta, azért tartózkodott, mert úgy érzi, már így is rengeteg beérkezett anyag van, amit a bizottsági elnök megerősített: az Állami Számvevőszéktől 40 000 dokumentumot kaptak, míg az MNB-től 30 000 oldalnyi irat érkezett.

A mai ülésen a testület több órán át hallgatta meg az MNB-törvény módosítását 2016-ban benyújtó Bánki Eriket és az akkori Fidesz-frakcióvezető Kósa Lajost. Ők nagyjából ugyanazon a gondolatmeneten mentek végig:

• nem is volt igazából az ügynek őket érintő szála, nem értik, miért kell itt lenniük, miről kell beszélniük,
• régen volt, sok mindenre nem emlékeznek,
• de egyébként is az MNB-ből származott a törvény tervezete, sőt, még az elhíresült „elvesztette közpénzjellegét” is az MNB törvényjavaslatának indokolásában szerepelt,
• semmilyen okuk nem volt arra, hogy bármit gyanítsanak,
• nekik semmi közük semmihez.

Annyi különbséggel, hogy Kósa a konyhai strukturális rendetlenségről és vízgereblyézésről is értekezett, míg Bánki az MNB-alapítványok gyanús pénzköltéseivel foglalkozó független lapok szerkesztőségeit ekézte, hogy miért nem tettek feljelentést, ha tudtak valamit.