A KDNP kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azonnali vizsgálatát követelte Unger Annának, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnökének Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő megfigyelésére vonatkozó kijelentése miatt.

Unger Anna az RTL Házon kívül című műsorának adott interjúban arra a kérdésre, hogy megfigyelték-e Seszták Miklóst és az ügyvédjét a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése előtt, ahogyan azt az ügyvéd állítja, azt mondta: tudomása szerint Seszták Miklóst figyelte leplezett eszközökkel a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozása idején, és ez az NVVH elnöke szerint teljesen rendben lévő eljárási cselekmény. Unger azt mondta:

„Ilyenkor nem az ügyvédjét figyelték, Seszták Miklóst figyelték, és ezért láttak mindenkit, akivel találkozott. De az ügyvédjét külön tudomásom szerint senki nem figyelte meg, de erről részleteket nyilván az ügyészség tud közölni.”

Latorcai Csaba egy Facebook-videóban az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azonnali vizsgálatát sürgette. A KDNP ügyvezető alelnöke azt mondta, országgyűlési képviselőt nem lehet csak úgy megfigyelni semmilyen eszközzel, a mentelmi jog sérthetetlensége miatt, és tájékoztatást várnak el arról, hogy a kormány kinek rendelte el a titkosszolgálati megfigyelését, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki képviselő.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Központi Nyomozó Főügyészségnek: megfigyelték-e Sesztákot, ahogy azt Unger állította, illetve általában megfigyelhetnek-e úgy képviselőt, hogy még nincs felfüggesztve a mentelmi joga.

A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hogy „a korrupciós bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásában Seszták Miklóssal szemben bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközt – ún. rejtett figyelést – alkalmazott”.

Mint írták: „Erre a büntetőeljárásról szóló törvény 215. §-a (5) bekezdésének a) pontja lehetőséget ad, amelyet a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó külön eljárási szabályok sem zárnak ki. A törvény 719. §-ának (1) bekezdése kizárólag a mentelmi joggal rendelkező személy gyanúsítását, a vele szemben történő kényszerintézkedés alkalmazását és a vádemelést tilalmazza a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően.”

Az ügyvéd megfigyeléséről ezt írták:

„Hangsúlyozni kívánjuk, hogy Papp Gábor ügyvéd esetében a Központi Nyomozó Főügyészség nem alkalmazott leplezett eszközt, rejtett figyelés dr. Papp Gáborra nem irányult.”

„Miután a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nyomozati elnökhelyettese 2026. szeptember 28-án 9 óra körül személyesen kézbesítette az eljárás átvételéről rendelkező határozatot, ezen időpontot követően a nyomozó ügyészek eljárási cselekményt nem végeztek az ügyben” – tette hozzá a Központi Nyomozó Főügyészség, zárásul megjegyezve, hogy „nincsen tudomása arról, hogy a rejtett figyelés eredményéről végül milyen tartalmú irat született és ennek az iratnak mi lett a sorsa”.