A magyarok kétharmada egyedül küzd problémáival – többek között ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a nagy nemzetközi közvélemény-kutató, az Ipsos végzett. A megrendelő a pszichológiai szolgáltatásokat közvetítő Hedepy, amely nyilván marketingcélokra használja az eredményeket, de a 18–70 év közötti, online megkérdezett 1010 fő válaszai nem, életkor és régió szerint reprezentatívak a magyar lakosságra nézve.
A kutatás összefoglalója szerint a mindennapokat megnehezítő érzelmi terhek nem egyenlően oszlanak el a társadalomban: míg a Z és az Y generáció körében 86 százalék beszélt ilyenekről, a baby boomerek korosztályában csak 68 százalék. „A baby boomerek relatíve alacsonyabb érintettsége ugyanakkor nem feltétlenül jelent gondtalanabb mindennapokat: inkább a mentális egészséghez való eltérő viszonyulást és a segítségkéréssel szembeni mélyebb távolságtartást jelzi” – írják.
A nehézségek rangsorát magabiztosan
A válaszadók 65 százaléka szeretett volna beszélni az érzéseiről az elmúlt évben, mégsem tette meg. A közlemény úgy érvel, hogy ennek a hallgatásnak a hátterében nem a stigma áll:
Ami a szakellátást illeti: mindössze 24 százalék zárkózik el teljesen a terápiától, és csak 5 százalékot tart vissza a szégyenérzet. A valódi gát a terápia költsége (38%) és a megfelelő szakember megtalálásának nehézsége (62%).
Itt jön be a képbe az AI: a magyarok 42 százaléka fordult már valamilyen mesterségesintelligencia-alapú eszközhöz érzelmi támogatásért vagy tanácsadásért. Ez az átlag viszont úgy jön ki, hogy a Z generációs fiatalok 62 százaléka használja az AI-t lelki támaszként, míg a baby boomereknek csupán 22 százaléka.
Tavaly hosszan írtunk róla, hogy egyre többen vannak olyanok, akik elhiszik, hogy lehet érzelmekkel teli kapcsolatot ápolni a mesterséges intelligenciával. Testvérlapunk, a Qubit még régebben írt arról, hogy a magyarok jelentős része nem tud, vagy a megbélyegzés miatt nem is akar pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni, tavaly pedig arról számoltak be, hogy Magyarországon is sok felnőtt él ADHD-val, de a lassú állami és a drága magánellátás miatt a TikTokról diagnosztizálják magukat.
„Rendesen filozofálni szoktunk esténként.” „Jobb mint pszichológusra költeni.” Egyre többen érzik úgy: valódi érzelmi kapcsolatot alakítanak ki a mesterséges intelligenciával. Evolúciósan úgy vagyunk huzalozva, hogy még tárgyaknak is emberi jellemzőket tulajdonítunk – de mi történhet így a legintimebb adatainkkal?
Az okok között szerepelnek a segítségkéréshez kapcsolódó megbélyegzés kulturális hatásai, a szakemberek alacsony száma és az általánossá vált magánrendelések megfizethetetlensége. A feloldatlan lelki nehézségek és kezeletlen mentális betegségek nem csupán az életminőségen rontanak, de a korai halálozási adatokhoz is hozzájárulnak.
A nehezebben azonosítható tüneteik miatt a felnőttkori ADHD-val élők jóval kisebb eséllyel kerülnek be a szakellátásba, mint a gyerekek. Bár a gyógyszeres kezelés jelentősen javíthatja az életminőséget, a több éves kórházi várólistát kevesen vállalják be.