„Így harcolunk Oroszországért. Nincs itt egy orosz sem” – mondja a középkorú katona egy rossz állapotban lévő, kaotikusan rendetlen helyiségben. Kameráját bajtársai felé fordítja, akik nem a nevüket mondják, hanem a népüket. Csukcs, jakut, nanaj, kazah, tádzsik, jukagir, nyivh és burját is van köztük, és mindegyikük arca, bőrszíne nagyon távol van attól, amit tipikusan orosznak vagy szlávnak szokás tartani.

A műveltebb olvasó a felsorolt népek egy részét ismeri, de a valahol az ukrán fronton szolgálatot teljesítő katonák többsége olyan oroszországi kisebbségből származik, amit kevesen tudnának elhelyezni egy Oroszország-térképen. Mégis ezek az egyes esetekben ezernél is alig több lelket számláló népek tűnnek a több mint négy és fél éve tartó orosz-ukrán háború legnagyobb veszteseinek. Ők nem csak el-, hanem talán ki is pusztulnak Vlagyimir Putyin háborújában.

Nehéz számok

Hogy pontosan milyen hatással van a 2022 februárjában kezdődött háború Oroszország lakosságára, vita tárgya. Ahogy az egy háborúzó, egyébként is titkolózni szerető diktatúrától természetes, Moszkva nem közli, hogy hány katonát veszítettek. Azt pedig végképp nem, hogy az áldozatok Oroszországon belülről honnan származtak. A háború áldozatait összesítő független szervezetek, sajtótermékek így csak közvetve, máshonnan, például gyászjelentésekből dolgozva számolnak,

Még a konzervatívabb, csak a megnevezett halottakat számoló összegzések szerint is már több mint 250 000 orosz katona vesztette életét a háború kezdete óta.

A 146 millió lakosú Oroszországnak nagyjából negyede nem orosznak vallja magát, hanem az országban elismert közel 200 kisebbség valamelyikéhez tartozónak. Ezek a népek közt is hatalmas különbségek vannak, a közel hatmilliós tatároktól az alig néhány tucat embert számláló szibériai kisebbségekig. Bár az utóbbiak szó szerint a világ végén élnek, mégis relatíve pontos adataink vannak arról, hogy hányan haltak meg közülük a háborúban. Ez annak köszönhető, hogy ezek a nagyon kis népek teljes populációja néhány egymáshoz közeli falucskában lakik, ahol könnyebb egymást számon tartani.

A hivatalos adatok hiánya ellenére széles körben elfogadott adataink vannak arról, hogy az orosz hadsereg áldozatai a hatalmas ország melyik részéről érkeztek az ukrán frontra. Az egyes orosz régiók egy főre jutó veszteségeit bemutató térképeken egészen látványosan látszik például az, hogy Ororszország mely részeinek fiatal férfiai bukkannak fel a legritkábban az ukrán fronton.

Egyrészt a két relatíve jómódú európai nagyváros, Moszkva és Szentpétervár lakói, ahol az orosz elit él, másrészt a kis kaukázusi köztársaságok, ahol van kellő erő ellenállni a központi hatalomnak. Amikor 2022 szeptemberében az oroszok elrendelték a részleges mozgósítást, többek közt Dagesztánban és Csecsenföldön olyan zavargások törtek ki, hogy az elegendőnek bizonyult a régiói fiainak megmentéséhez. A másik végletet, a legnagyobb emberveszteséget a Moszkvától és az ukrán fronttól nagyon távoli, északkelet-ázsiai régiókban kell keresni.