Mikor kell fül-orr-gégészeti műtét a gyereknél?

Állandóan eldugult orr, újra és újra visszatérő fül- vagy mandulagyulladás – kevés szülő van, aki ne ismerné ezeket a panaszokat. Többnyire ártalmatlan, múló állapotról van szó, de van, mikor már csak a műtét segíthet. Prof. Dr. Gerlinger Imrét, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégészeti szakmavezetőjét kérdeztük a témáról.

Ősszel nátha, télen köhögéses periódusok, tavasszal újra egy-két lázas orrfolyás. Aggasztó lehet a gyakori megbetegedés a szülők számára, pedig évente 4-5 felső légúti hurut gyerekkorban természetesnek tekinthető. Ezek nagy része vírusfertőzés. A számuk fokozatosan csökken, ahogy a gyermek egyre több vírussal találkozik.

Vannak azonban olyan tünetek, panaszgyakoriság, amelyek a szövődmények megakadályozása érdekében indokolhatják a műtéti beavatkozást a gyereknél.

Több mérlegelés, kevesebb mandulaműtét

„A torokmandula betegségeinél ma már konzervatív álláspontot képviselünk, ezért jóval kevesebb műtétet végzünk, mint két évtizeddel ezelőtt. Fontos, hogy az irányelveket rugalmasan alkalmazzuk, és minden döntésünket alaposan egyeztessük a családdal” – hangsúlyozza Prof. Dr. Gerlinger Imre, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégészeti szakmavezetője.

A torokmandulát akkor tekintik krónikusan gyulladtnak a szakorvosok, ha a gyermeket mandulagyulladással kezelték egy év alatt 7 alkalommal, vagy két egymást követő évben évente 4-4 alkalommal, vagy három egymást követő évben évente 3-3 alkalommal.

A visszatérő gyulladásokon kívül egyéb okok is indokolhatják a beavatkozást. Ilyen a mandula körüli vagy a mély nyaki tályog, a gyulladás következtében kialakuló vérmérgezés, a lázgörcs, valamint a periodikusan visszatérő lázas állapotok. Emellett műtéti ok lehet a kellemetlen szájszagot okozó mandulakövesség is.

Kevesen tudják, hogy a beteg mandula a szervezet más pontjain is okozhat panaszokat. Ezek az úgynevezett góctünetek, amelyek megjelenhetnek bőrkiütés, véres vizelet, ízületi panaszok, hajhullás, szívritmuszavar vagy szívbelhártya-gyulladás formájában. Ha ezek rendszeresen visszatérnek, szintén szóba jöhet a mandula eltávolítása.

Fontos, hogy most már hatéveskor alatt csak indokolt esetben végzik el a műtétet, és akkor is legtöbbször alvási légzéskimaradás miatt.

Ha éjszaka kimarad a levegővétel

Gyakran aranyosnak vagy legfeljebb bosszantónak tartjuk, ha a gyerek horkol. Pedig érdemes kiemelt figyelmet szentelni a jelenségnek: ha a horkolást légzéskimaradás, nyugtalan alvás kíséri, alvási apnoé is állhat a háttérben. Ez oxigénhiányt és szükségtelen mikroébredéseket okoz, így a gyermek hiába alszik eleget, nem piheni ki magát.

Ennek nyomai napközben is megmutatkoznak: reggeli fejfájásban, napközbeni fáradtságban, kimerültségben, koncentrációzavarban. Emellett hosszabb távon a vérnyomás és a vércukorszint is megemelkedhet az alvási apnoé hatására – figyelmeztet Gerlinger professzor.

A horkoló, apnoés gyermekeknél nem ritka, hogy a légutat elzáró, megnagyobbodott orrmandula és a torokmandula eltávolítására van szükség.

Kicsi szerv, nagy hatás

Az orrmandula a garat tetején, a lágyszájpad mögött helyezkedik el, így szabad szemmel nem látható. Ha rendszeresen begyullad és megnagyobbodik, mindkét oldalon elzárhatja az orrüreg hátsó kijáratát. A gyermek így egyre nehezebben kap levegőt az orrán keresztül, és szájlégzővé válhat.

A probléma azonban nem áll meg az orrnál. A fülkürtök szájadéka ugyanis közvetlenül az orrmandula szomszédságában nyílik a garatba, így a fertőzött orrmandula a fülkürtön keresztül a középfület is megbetegítheti.

Ahogy a professzor elmonda: intő jel lehet az állandó orrdugulás, a folyamatos orrváladékozás, a fáradtság, a figyelemzavar, a halláscsökkenés és az ismétlődő középfülgyulladás is.

„Az orrmandulák megbetegedéseinél mindig konzervatívan (orrcsepp, orrmosás, szteroid spray) kezdjük a kezelést, ha ez sikertelen, csak akkor gondolunk műtéti megoldásra!” – szögezi le a specialista.

Hány fülgyulladás számít soknak?

A bölcsődés és óvodás gyerekek gyakran esnek át vírusfertőzésen, amelyet fülkürthurut, majd savós középfülgyulladás követhet. Ilyenkor folyadék gyűlik össze a dobhártya mögött, ami rontja a hallást. Ha a savós középfülgyulladás legalább három hónapja fennáll, indokolt lehet egy apró szellőztető cső, az úgynevezett ventillációs tubus behelyezése a dobhártyába.

A tubus az ismétlődő gennyes középfülgyulladásoknál is hasznos lehet, mert csökkenti az akut gyulladások számát. Ekkor azonban nem a heveny, gennyes szakaszban, hanem panaszmentes időszakban helyezik be.

A beavatkozás mindössze néhány perc, rövid bódításban történik, és a gyermek 4 óra múlva már haza is mehet. A tubus semmilyen káros hatással nincs a hallásra, és általában körülbelül egy év után magától kilökődik. Szükség esetén a behelyezés megismételhető.

Tudta?

A legfrissebb adatok szerint 3 éves korra a gyerekek 50–84%-a átesik legalább egy középfülgyulladáson.

A fájdalom hiánya megtévesztő lehet

Egy másik, viszonylag gyakori gyermekkori fülműtét a tympanoplastica, amelyet krónikus gennyes középfülgyulladás miatt végeznek. Erre a kórképre utalhat a rendszeres, bűzös fülfolyás, a vezetéses halláscsökkenés és a dobhártyaperforáció is.

„Senkit ne tévesszen meg, hogy a betegséget szinte soha nem kíséri fájdalom! Hosszabb ideje tartó fülfolyással mindenképp érdemes orvoshoz fordulni” – hívja fel a figyelmet a fül-orr-gégész professzor.

Fogfájás és köhécselés is kísérheti az arcüreggyulladást

Krónikus orrmelléküreg-gyulladásról (rhinosinusitisről) akkor beszélünk, ha a probléma legalább 12 hétig elhúzódik. A köznyelv gyakran arcüreggyulladásnak nevezi, pedig az arcüreg csak egy az orrmelléküregek közül.

A felnőttekéhez hasonló tüneteket – gennyes, bűzös orrfolyást, orrdugulást, szaglászavart, arcfájdalmat és nyomásérzékenységet – tapasztalhat a gyerek. De árulkodó jel lehet az is, ha fogfájásra panaszkodik, bűzös a lehelete, elhúzódóan köhécsel, a garatján váladék csorog le, esetleg hőemelkedése van.

Ezen kórképnél indokolt esetben endoszkópos orrmelléküreg-műtét (FESS) is szóba jöhet, elsősorban a nagyobb gyermekeknél. Ez egy kíméletes, úgynevezett kulcslyuk-technikával végzett beavatkozás.

Gyermekkorban fül-orr-gégészeti műtéti megoldást igényelhetnek bizonyos veleszületett eltérések is. Az egyik leggyakoribb ilyen probléma az elálló fül, amely testi panaszt ugyan nem okoz, de az iskolás évek alatt komoly lelki terhet jelenthet a gyermeknek. Ilyenkor fülplasztikai műtéttel lehet korrigálni a fülkagyló helyzetét. Ritkábban a középfül vagy a hallócsontok veleszületett eltérése okoz halláscsökkenést. Ilyenkor fülsebészeti beavatkozás, például hallócsontpótlás segíthet. Az orrsövény ferdülése szintén lehet veleszületett, ennek műtéti korrekciója azonban gyermekkorban csak kivételes esetben történik meg.

Ne találgassunk, kérdezzük meg a szakorvost!

A gyermekkori fül-orr-gégészeti panaszok legtöbbször ártalmatlanok, és idővel magától rendeződnek. Ha azonban elhúzódnak, rendszeresen visszatérnek, vagy a gyermek hallása, alvása, figyelme is megsínyli a sorozatos megbetegedéseket, feltétlen keressünk fel egy fül-orr-gégész sebészt! A szakember egy alapos vizsgálatot követően eldönti, elegendő-e a gyógyszeres kezelés, vagy valóban műtétre van szükség.

A Budai Egészségközpontban széles műtéti palettával elindult a gyermek fül-orr-gégészeti műtéti ellátás, amely a 3 évnél idősebb és 15 kg-nál nagyobb testsúlyú gyermekek ellátására terjed ki. A beavatkozások rendszerint egynapos sebészeti ellátásban történnek. Az intézményben a betegbiztonságot növeli a magas szakmai színvonalon, kiváló infrastruktúrán túl a magánellátásban egyedülálló intenzív osztályos háttér is.

További információ emailben (magankorhaz@bhc.hu) és telefonon (+3614895200) kérhető hétköznap 8 és 20 óra között.