Bár már hat, nem hivatalos próbaszavazáson túl van az ENSZ biztonsági tanácsa, még bőven beszállhatnak új jelöltek a versenybe, ráadásul az eddigi jelöltek mögött nem mutatkozott megfelelő mértékű támogatottság a tanács tagjai felől. Ez azért fontos, mert a Wall Street Journal vasárnap arról cikkezett, hogy a Trump-adminisztráció komolyan lobbizik azért, hogy Orbán Viktor legyen az ENSZ következő főtitkára az év végén távozó António Guterres után.

A Guardian cikke szerint például Lana Nussibeh, az Egyesült Arab Emírségek diplomatája is csak most száll be a versenybe a főtitkári pozícióért. A 48 éves Nussibeh széles támogatottságot élvez, mivel ENSZ-nagykövetként nagy szerepe volt a humanitárius segélyek Gázába való eljuttatásában. Igaz, őt is sok helyről kritizálták, hiszen az Emírségek hazai terepen nem épp az emberi jogok érvényesítéséről híresek – továbbá valószínűsíthető, hogy ők pénzelték a Szudánban iszonyatos pusztítást véghez vivő paramilitáris RSF fegyvereseit.

A versenyben lévő jelöltek közt van még

• Rafael Grossi argentin diplomata, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója,
• Carolyn Rodrigues-Birkett, Guyana ENSZ-küldöttje,
• Olara Otunnu, ugandai diplomata
• és María Fernanda Espinosa, Ecuador volt külügyminisztere.

Egyébként Orbán 2018-ban a Kossuth Rádióban úgy vélekedett, hogy „bürokraták, néhány, otthon megbukott és aztán így az ENSZ-be ejtőernyőzött politikus szeretné folytatni a politikai pályáját, és egy világkormányzásban szeretne részt venni, de ezek aberrált egyéni ambíciók. Valójában az ENSZ-t azért hoztuk, hozták létre a II. világháborút követően, hogy legyen egy hely, ahol tudnak mindig érintkezni, beszélni egymással az egyébként ellentétes érdekekkel rendelkező államok vezetői is.”