Az állam évről évre egyre több gyereket emel ki a családjából, és küldi őket nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba. Közben egyre kevesebben maradnak utógondozásban, ami az állami gondoskodásban felnőtt, 18 évesnél idősebb fiatalokat segíti. Így sokan védőháló nélkül maradnak, könnyen bajba kerülnek, és végső esetben akár az utcán is találhatják magukat.

Berinszki Zoltán éjjel sofőrködik, nappal beteg és fogyatékkal élő gyerekeket furikáz. A Taxisok és civilek a beteg gyermekekért alapítvánnyal taxicsekkeket vett, hogy a gyerekek néhány órára hazamehessenek a kórházból, a saját pénzéből pedig limuzint bérel, hogy cirkuszba, repülőnapra, fesztiválokra vihesse őket.

Fördős Attila nem mondta azt a behívott iskolaigazgatónak és helyettesének, hogy kirúgná őket, ha tehetné.

Hatalmas bravúrral az újonc magyar csapat 4-0-ra legyőzte a szlovák Extraliga bajnokát. De mit keres két magyarországi csapat a szlovák bajnokságban?

A Fidesz-kormányok nagyszabású termőföld-kiárusító akciójának, a „Földet a gazdáknak!” programnak nem csak nyertesei, de kárvallottjai is vannak. A bérlők, akik 2012-2014 között nyomott áron jutottak földhaszonbérleti joghoz, pár évvel később azzal szembesültek, hogy az állam eladja alóluk a földet.

Bár a legtöbbet az egészségügyi dolgozókat sújtó irdatlan mennyiségű túlórázásról lehet hallani, korántsem csak őket zsigerelik ki. A munkavállalókat gyakran csak az tartja vissza a felmondástól, hogy tudják, saját kollégáikkal szúrnak ki, akiknek majd még többet kellene dolgozniuk.

Akármennyien mondják, hogy a fiatalok jobban tennék, ha az iskolapadban való ücsörgés helyett inkább szakmát tanulnának, a számok alapján igenis megéri diplomát szerezni. Az OECD kedden megjelent kötete szerint Magyarországon különösen nagyot dob az ember fizetésén, ha felsőfokú végzettsége van.

Itt az orosz befolyásról szóló videósorozatunk negyedik része, ami arról szól, hogy került függőségbe Magyarország az orosz energiától.

Világszerte azzal szenvednek a különböző kormányok, hogy a legjobb diákok nem akarnak tanárnak menni, vagy ha mégis, eszük ágában sincs hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozni. Hogyan képzik a tanárokat a legjobb oktatási rendszerekben, és hogyan lehetne a pályára csábítani a tehetséges fiatalokat?

Egy autista lány könnyítéseket kért az egyetemi tanulmányaihoz, de a vizsgáló 45 percig győzködte, hogy nincs semmi baja. Egy másik lány apja úgy érzi, hogy a vizsgáló csak annak adja meg a leszázalékolást, aki dolgozni is akar mellette, nem pedig a támogatásra pályázik.

Lemaradtál az előrendelésről? Most pótolhatod a mulasztást.

Egy hatvannyolc éves nő egyik napról a másikra stroke-ot kapott, és magatehetetlenné vált. A családja nem tudta odahaza gondozni, ezért ápolási otthonba akarták vinni. Ez viszont nem volt olyan egyszerű. Hetekig cikáztak a kórház, a gyámhivatal, a szociális otthonok és a bíróság között, miközben azzal vádolták őket, hogy embertelenek.

Mostanra Magyarországon is mindennaposan érzékelhetők lettek az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás hatásai – elég csak a szakképzett munkaerő égető hiányára gondolni -, olyat azonban még nem láttunk, amit most a jelenséget szintén jól ismerő szomszédos Románia, ahol a külföldön élő és dolgozó állampolgárok tömegei jöttek haza, hogy a kormányuk távozását követeljék a legutóbbi, százezreket az utcára vivő bukaresti tüntetésen.

Néhányan egyáltalán nem találnak munkát odahaza, de akik igen, azok is szívesebben mennek Arad környékére. Kényelmesebb, mert busszal viszik őket, és a munka sem túl megterhelő. Bárki el tudja végezni, egész jó a fizetés, nem nyomasztják őket percre kiszámított szünetekkel, és még légkondi is van.

Egy család a négy gyereke mellé fogadott örökbe egy Down-szindrómás kisfiút, egy másik családnak azután derült ki, hogy súlyos izomsorvadásban szenved a lányuk, miután hazavitték. Tavaly csak 7 fogyatékkal élőt fogadtak örökbe az országban. Az Abcúg riportja.