Látva az Európai Uniónak címzett, nem egyszer vitriolos bírálatokat, nézzünk szembe az alapkérdéssel: van-e még a mai világban helye, szerepe (értelme?!) az EU-nak? Egy kerek évforduló is egybeesik a feltevéssel: 71 éve indult útjára a későbbi integrációs projekt magötlete Robert Schuman nyilatkozatával. Jól járt-e vele Európa? És kell-e, hogy még ma is jelentsen valamit? Fóris György három évtized brüsszeli tapasztalatával a háta mögött tekint a kérdésre.
A 444 olvasói kérdőíve teljesen anonim, és 5 percig sem tart kitölteni.
Orbán civilizációs árulást követ el: a Nyugat helyett Kínához húzó geopolitikai irányt jelölt ki a kizárólag Kína érdekét szolgáló Budapest–Belgrád vasútvonallal és a Budapestre tervezett Fudan Egyetemmel. Pedig ez nem a mi történetünk.
1986. május 7-én a Pesti Vigadóban egy 5x10 cm-es öntapadós címkét találtak, amelyen „Csak egy ugrás a sugár” felirat és egy halálfej, illetve koponya rajza volt látható. 11 nappal korábban, pont 35 éve robbant fel a Lenin atomerőbű. Két magyar elutazott megnézni, mi van most Csernobilban.
Válaszolj pár kérdésünkre, és segíts alakítani a 444 jövőjét! Öt percig sem tart az egész, nekünk viszont nagyon sokat segítesz.
A Magyar Jeti Zrt. tájékoztatja a felhívásra jelentkezőket az általa kezelt személyes adatokról, valamint az érintettek jogairól.
Érthetetlen, miért kockáztatja a KSH elnöke hivatalának hitelét olyan adatok önkéntes közzétételével, amelyekről könnyen kimutatható, hogy valótlanok. Nagyon káros lenne, ha a lakosság bizalma a számaink gondozásával megbízott hivatalnokokban is megrendülne.
Magyar újságok közös nyílt levelet írtak azért, hogy a kormány tegye lehetővé az érdemi tájékoztatást a járványhelyzetről. A 444 is csatlakozott.
A Momentum vendégcikkben válaszol a 444 meglátásaira a „felcsúti perről”. Szerintük a kritikák egy része valós kihívásokra tapint rá, mégis úgy gondolják, megtisztítható a közélet.
Ha az Orbán-kormány tovább folytatja az elmúlt félév gyakorlatát, és a járvány spontán terjedésével engedi immunizálódni a magyar polgárok milliót, annak 30 000-40 000 áldozata lesz. Ez egy nemzeti konzultáció nélkül folyó társadalmi méretű emberkísérlet. Lantos Gabriella írása.
A Deutsche Welle riportot készített a budai Várról, ebből közéleti botrány lett. Ungváry Krisztián történészt bocsánatkérésre szólította föl a közmédia. Ungváry viszont a közmédiát szólítja föl bocsánatkérésre.
Egyetlen hónap alatt több mint kétszáz, a járvány alatt bezárt üzlethelyiséget fotózott le Olajos Tamás.
Új oldallal bővült a 444 járványmelléklete.
Csete Soma cikke a Tóth Krisztina-interjú körül kialakult botrányról, a középiskolai irodalomoktatás helyzetéről és a versenyszörnyülködésről.
Schein Gábor cikke Tóth Krisztina mondata körüli hisztériáról, nárcizmusról és a sajtó felelősségéről.