A magyar költészet egyik legnagyobb humoristájának szóteremtései 800 oldalas kötetté álltak össze, amely maga is műalkotás. Radnóti Sándor kritikája.
Ali több mint 10 évvel ezelőtt menekült Irakból vallási és etnikai hovatartozása miatt, végül Magyarországon telepedett le, ahol egy kebabos büfében dolgozik. Minden vágya, hogy maga mögött hagyja iraki múltját, megtanuljon írni, olvasni magyarul és letegye a magyar állampolgárságot.
Mindeközben Elon Musk tartja, hogy a siker titka, hogy nincsenek szakszervezetek ezekben az üzemekben.
Pesszimista polgárok, vártnál jobban teljesítő EU.
Sz. Bíró Zoltán szerint nem látszik, hogy az Oroszországhoz fűződő szívélyes viszony kifizetődő lenne Magyarország számára. A kiszolgáltatottság és a függés viszont jól látszik. Így változott a magyar politika Oroszország-képe.
Szerencse, hogy nem érte el az utazómagasságot az amerikai repülőgép, aminek a törzséből menet közben kiszakadt egy darab.
Borbás Róbert - művésznevén Grindesign - tetoválóval közreműködésben készült el a Madhouse Bistro új ételmenüje, mangalica agy pástétommal, feketebárány ramennel, steakkel és mézsörös espuma habos desszerttel.
A Deutsche Welle riportja.
Mikor és hogyan kezdődött a kultúrharc, amelybe így vagy úgy mindenki belekeveredik? A Műút jóvoltából közöljük Zoltán Gábor esszéjét a magyar kultúra „történelmi nemzeti” és „modern polgári” irányzatai közötti viszály epizódjairól.
Te is álmodoztál arról, hogy utazgathass a világban, és ne kössön egy helyre a munkád? Így élnek a digitális nomádok, akikről Oláh Kata készített filmet, amikor a lánya is az lett. Ez a doku azonban jóval több, mint ismeretterjesztés, mamafilm lett belőle, minden anyának és gyereknek. A Digitális nomádom a Jeti Moziban.
A svéd NATO-csatlakozás aktualitásai miatt Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus és Diana Madunic magyarországi svéd nagykövet, az orosz-ukrán háború apropóján Szálkai Kinga és Vigóczki Máté György Oroszország-szakértők adtak elő az Adaptér Sociomapping kurzusain.
Orbán Viktor a csütörtöki kormányinfón azt mondta, azért utalt katonai hadműveletként az orosz-ukrán háborúra Pekingben, mert nem történt hadüzenet. Az amerikai történelemben 1942-ben történt az utolsó hadüzenet, de a hadüzenetek eltűnése egyáltalán nem amerikai sajátosság.
A szendrői kínai acélmű környékén rendkívül magas a rákos megbetegedések száma.
Lénárt István gazdálkodó húsz év munkáját hagyta ott és költözött az ország másik részébe. Erre a szárazság és a klímaváltozás más következményei miatt kényszerült.
Oké, szóval úgy kezdődött, hogy Zamárdiba tartottunk… A folytatás Jeti Válasz című könyvünkben!