Gócza Anita
„A legtöbb skatulyát az ember magának kezdi el létrehozni”
Kortárs kikacsintások és ezeréves sztorik, éneklő állatok és Parti Nagy-dalok. Fábián Péterrel nem csak új rendezéséről, hanem a szórakoztató és a politikai színház korlátairól is beszélgettünk.
„Ami igazán érdekes, az az, hogy a nézők felfedik a bennük meglévő előítéleteket”
Bírósági tárgyalás arról, hogy megtörtént-e a szexuális erőszak – ezt a felkavaró helyzetet viszi színre Székely Kriszta. A Katona igazgatói székéért induló rendező arról is beszél, hogy nagyon megviselte a szakmát az elmúlt időszak.
„Az átmeneti káoszt szoktuk Kelet-Európában demokráciának nevezni”
Új befejezést írt Spiró György a magyar drámairodalom klasszikusához, és az orosz megszállás alatti lengyel életet bemutató Az imposztor ma sem kevésbé aktuális, mint negyven éve. Az íróval hatalomról és megalkuvásról beszélgettünk.
„Volt néhány év a pályám során, amikor lehetett attól félni, hogy az idegrendszerem nem bírja a gyűrődést”
Fullajtár Andrea sokszor erős, öntörvényű nőket játszik, és közéleti ügyekben is kiállt a színpadra, de egy visszataszító személyes üzenet után ezzel felhagyott. Egy tárgyalótermi dráma után a saját nagymamáját alakítja majd, de interjúnkban arról is beszél, mennyire mély nyomokat hagy egy szerep a színészekben.
„Ha a testet elnyomod, a lélek is odalesz” – református lelkésznő a tabusértő könyvéről
Jézus empátiával fordult a nők felé, az evangéliumok szelleme pedig nem testellenes. Mégis gyanús és kiismerhetetlen maradt a női test az elmúlt 2000 év keresztény hagyományában, mondja interjúnkban a temesvári református lelkész.
„Kötelezővé kéne tenni a bukást, mert anélkül semmi nincs”
A művészetellenes közhangulatról és a siker „pusztító diktatúrájáról” beszélgettünk Urbanovits Krisztina színésszel. Na meg a vadkapitalizmus és a NER együttes tombolásáról.
„Ahhoz, hogy egy társadalom ilyen gyűlölködővé váljon, sok méregcseppet kell tölteni a fejekbe”
Békében élnek a székely zsidók, de amikor Magyarországhoz csatolják Bözödújfalut, minden megváltozik. Kisebbségi létről és megbocsátásról beszélgettünk az évad legjobb drámájának szerzőjével, Székely Csabával.
„Nagy a kísértés visszatérni a kényelmes akolmelegbe”
Nagyon nehéz egy megkövesedett rendszert lerombolni, elhitetni az emberekkel, lehet ezt máshogy is csinálni - mondja Polgár Csaba, aki Galileiről rendez előadást. Meg persze a mai Magyaroroszágról.
„Tudom, milyen elnémulni egy kapcsolatban, és milyen nehéz a színházat és az anyaságot összhangba hozni”
Elveszíteni a nemet mondás képességét. Megtalálni, ami még a színháznál is fontosabb. Eljutni oda, ahol a színház még ma is ünnep. Ezekről beszélgettünk Pálos Hannával.
„A holokauszt- és a Trianon-irodalom még véletlenül sem ér össze, nekem pedig régi mániám, hogy ezek összefüggenek”
Závada Pál új regényében az 1949-ben gyújtogatással vádolt kulákokat kutatja egy forgatócsoport 1988-ban. És „ugyanez a világ úrhodik még ma is felettünk”.
Az írás belső színház, az összes szereplő mi vagyunk
A jelen egyenlő a múlttal - mondják a drámaíróként ismert, közösen alkotó Kovács ikrek. Regényük száz évvel ezelőtt játszódik, Égetthalom képzeletbeli világa mégis valós foszlányokból állt össze.
„Egyre vékonyabbá vált az a kötelék, ami eddig itt tartott”
Színházi társulatot vezetett, sikeres filmet rendezett, közösségi teret nyitott itthon, de ősztől inkább New Yorkban tanul tovább Boross Martin. Szerinte szinte minden független műhelynek lassan-lassan az aktivizmus felé kell ellépnie, ha meg akarja őrizni a függetlenségét.
„Ahol biztonságban együtt vannak emlékezők és felejtők”
Szörnyű szenvedés, amikor valaki először éli át, hogy elkezdenek kihullani dolgok az emlékezetéből, de a szörnyűségek „elfelejtése” a túlélés stratégiája is lehet. Interjú demenciáról és otthonápolásról Szűcs Terivel.
„A színháznak mint épületnek talán tényleg vége lesz egy ponton”
Magánpoklok, amelyekből a társadalmi kilátástalanság is kiolvasható – erről is szól Ördög Tamás legújabb rendezése. Interjúnkban arról is beszél, hogy szerinte „borzalmas állapotban van most a közönség, mintha mindenki megkattant volna a covid óta”.
„A politika színrevitele tiszta színház”
Hol végződik az aktivizmus és politikacsinálás, és hol kezdődik a művészet, van-e határ a kettő között? Kelemen Kristófot kérdeztük új dokumentumszínházi bemutatójáról, személyes tétekről és a valóság megváltoztatásáról.