Gócza Anita

„Valamit megszólít bennem ez az ország”

Soha nem éreztem magamhoz ennyire közel semmilyen más vidéket és nyelvet – mondja Esther Kinsky, aki megírta, hogy miért vett meg egy mozit Battonyán, és hogy miért hagyta el végül Magyarországot mégis.

Gócza Anita
könyv

„Aki épp szenved, az nem tud nevetni saját magán”

A meddőségi harcnak és az anyaság első évének is van uniformizáló jellege, nagyon hasonló dolgokat tudnak átélni a nők – mondja Mécs Anna, aki regényt írt erről.

Gócza Anita
könyv

„Amikor felismered, hogy nem egyedül küzdesz, az elindíthat mikroszintű változásokat”

Legutóbb egy egyedülálló anya önéletrajzi monodrámáján dolgozott Garai Judit, de elméleti szinten is kutatja, hogy állíthatók színpadra elnyomott csoportok történetei. De hogyan lett egy dramaturgból a Partizán felelős szerkesztője?

Gócza Anita
színház

A férfi árulása, a gyilkos anya gonoszsága vagy az elhagyott nő nehézségei – miről szól a Médeia?

Kötetben adták ki Térey János és Karsai György tragédiafordításait. Hogyan lehet élvezhető egy 2500 éves ógörög szöveg? És hogyan viselkednek a „hőseink” a hétköznapokban? – kérdeztük a klasszika-filológus professzort.

Gócza Anita
könyv

„Megváltozott a halott apámhoz fűződő kapcsolatom. Most már tudom őt szeretni, elfogadni”

Rengeteg család szenved attól, hogy a tagjai nem tudnak egymással beszélni – mondja Babarczy Eszter, aki apjáról, a legendás színigazgatóról, illetve az ő haldoklásáról írt könyvet. Erre volt szüksége, hogy „túlélje ezt az egészet”.

Gócza Anita
könyv

„Ma már kezembe tudom venni a saját sorsomat”

Tényleg elkezdhet az ember másként élni 50 vagy 70 évesen? Meg lehet váloztatni az otthonról hozott mintákat? Egri Márta egy generációs különbségekről szóló előadás kapcsán gondolkodott el ezeken a kérdéseken.

Gócza Anita
színház

„Tisztelgés az alkotó előtt” – Szikora János a színpadra lépő robotról és a megváltásba vetett hitről

13 év után köszönt le a székesfehérvári színház éléről a rendező, aki arról is beszél, hogyan fogadja a vidéki nagyváros közönsége Térey János szövegét vagy a benne lévő „leszbikus szálat”.

Gócza Anita
színház

Sodró Eliza: „Erős hajlam van bennem az önfeladásra”

Egy előadásban minden zene, és amikor megérkezik a szerepbe, az elkezdi uralni a testét - mondja Sodró Eliza. A Hullámtörés drámai főszerepéről, naplóírásról, varázserőről és az intimitástréningről kérdeztük.

Gócza Anita
színház

„Nehéz mit kezdeni a lezáratlanság véglegességével”

Fiatal nő jelenik meg a magányos férfi házában – nyilván egy öregezős bűncselekményről szól Tasnádi István darabja. Az Aranyélet és a Terápia vezető írójával a mai tévésorozatokról és az erős vezetők új aranykoráról is beszélgettünk.

Gócza Anita
FILM

„Olyan ez, mint a Pac-Man nevű játék: jön és mindent felzabál”

Szörnyű a magyar film helyzete, de bármikor foghatok egy kamerát, és felvehetek jeleneteket - mondja Schwechtje Mihály, a Sünvadászat és egy új színházi előadás rendezője. Hogyan jut el valaki addig a mondatig, hogy „nem vagyok több csak átizzadt, sörszagú szégyen”?

Gócza Anita
FILM

„Eltüntetjük az útjelzőket, és akkor a néző eltéved a rengetegben”

Ilyen az ember: ha mesét lát, nyomozza a valóságot mögötte. Ha igaz történetet hall, arra gyanakszik, hogy az hamisság, túlzás. Kárpáti Péter drámaírót kérdezzük a fikció és valóság határvidékén épített életművéről.

Gócza Anita
színház

„Nem érzem, hogy fontos, amit csinálok”

Alapélménye a kiszolgáltatottság, nem esik nehezére olyan karaktert játszani, aki úgy kerül leszállóágba, hogy nem emlékszik a felszállóágra. Mészáros Máté a sikerei ellenére is kénytelen szembenézni azzal, hogy aki ma csak a színházból akar megélni, annak túl nagy áldozatokat kell hoznia.

Gócza Anita
színház

„Az a kérdés, hogy dobunk-e mentőövet annak, aki bajba kerül, vagy teljesen magára hagyjuk”

Szakadék felé rohanó társadalomban keressük az egymáshoz vezető utakat – 1985 Amerikájában, 2025 Magyarországán. Totális színházcsinálásról és Donald Trump mentoráról is beszélgettünk Nagy Péter István rendezővel.

Gócza Anita
színház

„Úgy akarok táncolni, ahogy a Kovács Marci”

Az egyik legfontosabb színházi zenész, Kovács Márton mesél néptáncról, Kaposvárról és a Nemzetiről, az alkotás szabadságáról és a közösség erejéről.

Gócza Anita
színház

„Jó lenne nem elfelejteni azt a lányt” – interjú Simkó Katalinnal

Milyen az, amikor az egykori intézetis gyerek a saját életét látja viszont a színpadon? Hogyan lehet valaki egyszerre áldozat és tettes? A színésznő arról is beszél, hogy már elvégzett egy shiatsumasszőr-tanfolyamot, és lehet, hogy abból fog megélni.

Gócza Anita
színház