Máskor a Fidesz szokta azzal vádolni ellenfeleit, hogy menekültekkel akarnak választást nyerni, most az ellenzék is ehhez a fegyverhez nyúlt. A számok nem támasztják alá a gyanút.

A kulturális területen két célt tűzött ki: a nemzeti identitásunk megőrzését és a magyar kulturális élet értékközvetítő szerepének erősítését.

Lesz vita a kegyelmezési jogkörről és a gyermekvédelmi törvénymódosításról is.

A közép- és nagyvárosokban több polgármesteri széket vesztettek, mint ahányat nyertek.

Ősztől 16 polgármestere lesz a Fidesznek a megyei jogú városokban, ez eggyel több, mint eddig. Ezzel együtt fájdalmas veszteségeket szenvedtek, Győrt, Nagykanizsát és Szolnokot is 2006 után vesztette el a Fidesz. Baját, Egert és Miskolcot öt, Salgótarjánt nyolc év után vette vissza a Fidesz.

A politikai elemző szerint a választásnak sok kis győztese és vesztese, illetve egy nagy nyertese van.

A megyei jogú városok majdnem egynegyede oldalt váltott, Dunántúlon döntetlen a két oldal.

Négy fővárosi kerületben és Miskolcon nem érte el a részvétel az 50 százalékot. Nyugat-Magyarországon az átlagosnál aktívabbak, az Alföldön az átlagosnál passzívabbak voltak a szavazók.

Ez már több, mint ahányan EP-választáson valaha részt vettek. A fővárosban az átlagnál magasabb a részvétel.

Az újrázó Nyiri Tibor aktivistái több szavazókör környékén is felfigyeltek arra, hogy valakik csoportosan autóztatnak választókat.

Van, ahol majdnem 11 százalékkal magasabb, mint öt éve volt.

Már majdnem annyian szavaztak, mint a 2019-es EP-választáson egész nap.

De magas azokban a városokban is, ahol a kampány különös fordulatokat hozott.

Ez 2,6 millió szavazót jelent. Budapesten az országos átlag fölött a részvétel.

„Most szétütlek benneteket, végetek van!” – ordította az áltiszás plakátjai miatt elhíresült Palocsai Béla. Szerinte ellenfelei követtek el bűncselekményt azzal, hogy megrongálták a plakátjait.