A legújabb genomszerkesztési technológiák számos genetikai betegség gyógyításának ígéretét hordozzák. De sokan aggódnak, hogy pontos kockázataiknak ismerete mellett még túl korai lehet emberi alkalmazásuk.

Egy kínai kutatócsoport 90 napig etette GMO rizzsel a patkányokat. Nem találtak lényeges különbséget a kontroll egyedekhez képest.

Meglepő módon másképp látják ma a jogvédők ezt a kérdést az Egyesült Államokban és Magyarországon.

Lehet, hogy van valami tudományos alapja is annak, ami sokáig csak horrorisztikus történelmi mítoszok témájának tűnt.

Egy rézuszmajom számára egyszerű a válasz: a feneked és az ivarszerved.

Úgy tűnik, hogy a számos ráktípus esetében, egyszerűen a pech az elsődleges ok, a vakvéletlen, ami miatt egy osztódó őssejt egy veszélyes mutációt szed össze.

A PM társelnöke klímastratégiákról, energiabiztonságról, az Európai Zöldek és a tudomány viszonyáról, és természetesen génmódosításról.

Első alkalommal sikerült ezt emberi sejtekkel megcsinálni. Fontos lépés lehet a terméketlenség kezelése felé.

Minden eddiginél jobban ismerjük a modern madarak leszármazási kapcsolatait. Korábbi hipotéziseket is sikerült megerősíteni.

Ez már a második moratórium két év alatt. Nagy vita zajlik, hogy megéri-e vállalni ezeknek a kutatásoknak a kockázatát.

Egy bolgár tűzoltó súlyos gerincvelői sérülést követően kezdett járni ismét, köszönhetően egy különleges idegsejt-beültetésen alapuló eljárásnak.

Jelentette be az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Két kísérleti vakcina már klinikai vizsgálat alatt áll.

II. Henrik francia király egy lovagi tornán szerzett sérülésbe halt bele. Ez az egyik leghíresebb esete az "ostorcsapás-sérülésnek", ami valószínűleg Jules Bianchit is érint.

Doug Melton családi okokból kezdett el a cukorebetegség biológiájával foglalkozni. Most közel áll ahhoz, hogy kiváltsa az inzulin-injekciókat.

Az idei Nobel díj igazi agykutatói Nobel díj lett, amit azok kaptak, akik leírták, hogyan érzékeli az emlős agy helyzetét a térben.