A fertőzött alkalmazottakat kórházba vitték, a kontaktszemélyeket karanténba helyezték.
Nem bírtak otthon maradni.
Kovács L. Gábor professzor azt mondta, a „favipiravir kapcsán az amerikai, kínai és japán tapasztalatok rendkívül biztatóak”.
Négyen haltak meg koronavírusban.
Két nap telt mire kiért hozzá a mentő.
A favirpavir hatóanyagú készítményt eredetileg influenzás betegek kezelésére fejlesztették.
Brazíliában a legrosszabb a helyzet a WHO szerint.
De azt nem tudni, hogy fertőz-e a tejjel a vírus.
Erről számolt be egy ápoló, aki egész nap koronavírusos betegek között dolgozik védőfelszerelésben.
Az első vizsgálatok után még legalább annyi a megválaszolatlan kérdés, mint a megválaszolt. Például akad vakcina, ami a betegséget mintha megelőzné, de a fertőzést nem.
A független országgyűlési képviselő a kórház szerint bujkálva jutott be az épületbe, és valótlanságokat állított a védőfelszerelés hibáiról.
Van ahol már tesztelik, itt a miniszter aláír.
A WHO vezetői különösen aggódnak a szegényebb országok miatt.
Orvosok, ápolók és segítők portréi a budapesti kórházakból.
Mennyire változtatja meg a történelem menetét egy nagy járvány? Régen is gazdasági okokból akarták feloldani a járványügyi korlátozásokat? Hogy alakul át az emberek élete egy-egy nagy járvány hatására? És mikor van egyáltalán végük? Vargha Dóra történész válaszai.