Az évtizedek óta nem látott méretű beruházás Németország úgynevezett energiapolitikai fordulatának egyik legfontosabb eleme.
Mindenkinél, aki tegnap éjfélig jelezte fejlesztési igényét.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter szombaton még a rendszer átalakítását jelentette be.
Az orosz állami gázvállalat azt állítja, hogy Moldova 800 millió dollárral tartozik neki.
Szeptemberben ki fognak jönni vele.
Már csak Magyarország függ az orosz üzemanyagkazettáktól a régióban.
A tervek között van, hogy minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé válna dinamikus árképzés szerint venni az áramot évi 2523 kWh (azaz a rezsitámogatásos árú éves) fogyasztás felett.
Azért várjuk ki a végét.
Idén októberre biztosan nem lesz kész.
A cég megújuló energiaforrásokra vonatkozó bővítési stratégiájának célja, hogy a portfóliója 2026-ra elérje a 2 gigawatt beépített kapacitást, és így aktív szerepet játsszon az európai energiaátmenetben.
A szankciós kivétel meghosszabbítását kérik az EU-tól.
Az intézkedés a feldolgozóipari és szállítmányozási cégeket, valamint a szállodákat és egyéb szállásadókat "szabadítja ki" a fixáras áramszerződéseikből.
Magyarország megvétózná az EU energiareform-javaslatát, mert úgymond elvennék a kormány jogát, hogy megvédje polgárait a magas áraktól. Nem biztos, hogy a magyar kormány értelmezi jól a helyzetet – de nem csak emiatt bukott el egyelőre a reformjavaslat.
Algyő és Újvidék között húzódik majd.
„Sajnos a közelmúltban Brüsszelből komoly támadás indult a magyar rezsicsökkentés ellen, és a magyar rezsicsökkentés elleni brüsszeli támadásnak ma a jogszabályi előterjesztésével is itt szembetaláltuk magunkat” – mondta a miniszter a most kezdett, villamosenergia-piaci reformról szóló vitáról.