Ausztria viszont nem támogatja, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez.
Korábban a Spiegel is ilyesmiről írt.
A német hetilap értesülései szerint nem elégedettek Brüsszelben a magyar kormány jogállamisági ügyekben tett intézkedéseivel. Ha nem is 3000 milliárd forintos, de egy komolyabb büntetés kinézhet. Ez leginkább az újjáépítési alap sorsa miatt lehet aggasztó.
Az Elysée-palota szerint a francia elnök a 60 nagyvállalatot tömörítő Európai Ipari Kerekasztal képviselőit fogadja, köztük az Engie, az Orange, az Ericsson, az Unilever, az AstraZeneca, a Volvo, a BMW, az Air Liquide és a Solvay vezetőit.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök több órás vita után sem tudott kiegyezni, „mindkettőjüket teljes felelősség terheli a mai tárgyalások kudarcáért, és azért, ha ezután fokozódnak a feszültségek és az erőszak”.
Ugyanazon az ülésen döntenek az európai kormányok Magyarország pénzéről, és arról a pénzről, amit Magyarország eddig nem akart Ukrajnának adni.
A Tanács és a Bizottság embere sem akarta megmondani, hogy demokrácia-e még Magyarország. Egyre többen beszélnek arról, hogy a magyarok globális ügyekkel zsarolnak, miközben a hivatalos tárgyalások látszólag konstruktív légkörben folynak. Reális forgatókönyv, hogy az újjáépítési alap lehívását újabb feltételekhez kötik, a kohéziós pénzt pedig odaadják.
Az EP magyar témával foglalkozó képviselői szerint nagyon gyengék és elégtelenek az intézkedések, amiket a magyar kormány a pénzmegvonás megelőzése érdekében hozott. Ennél is veszélyesebb, hogy az Bizottság állítólag halogatja a döntést az intézkedések értékeléséről.
A cél, hogy a glifozát lejáró engedélyét ne hosszabbítsák meg további egy évvel.
A volt belga miniszterelnöknek elege van Orbán zsarolásaiból.
Annalena Baerbock szerint Ukrajna pénzügyi megsegítése életeket menthet, ezért nem lehet úgy kezelni, mint más uniós költségvetési tárgyalásokat.
Magyarország nem engedné, hogy az Európai Bizottság hitelt vegyen fel Ukrajna támogatására. Más tagállam még nem szólt a javaslat ellen, de Budapest egyedül is vétózhat. 18 milliárd euró a tét, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ukránok kitartsanak a háborúban.
Litvánia, Lettország és Észtország elengedhetetlennek tartja a megfelelő felkészülést a vegyi, biológiai és nukleáris fenyegetésekre, illetve balesetekre is.
A bolgár politológus szerint Orbán fejezte ki, mit gondolnak Putyin barátai Európában: a nyugati álláspont csak akkor változhat Ukrajna ügyében, ha változik az amerikai politika, vagyis az USA a szolidaritás gyenge láncszeme.
A január 1-jén induló új közös agrárpolitikát a 2023–2027-es időszakban összesen 270 milliárd euróval finanszírozzák.