Magyarországon is bemutatták Sascha Köllnreitner „Kurz” című dokumentumfilmjét. Az egykori osztrák kancellár, Sebastian Kurz életét feldolgozó alkotásból hiányzik az egészséges mértékű kritika, inkább tűnik a visszatérést előkészítő projekt részének.
A színészek és a forgatókönyvírók sztrájkja miatt május óta először működhet teljes kapacitással Hollywood.
Moldovai Katalin első filmje egy erdélyi irodalomtanár kirúgását dolgozza fel, aki meleg költőkről szóló művet ajánlott diákjainak. Az Elfogy a levegő halmozza a fesztiválsikereket, de a magyar nézőnek keserűen ismerős a történet minden eleme, így elmarad a katarzis.
Onódy Lajosnak, a hatvanas évek vendéglátós császárának csodálatos felemelkedéséről és csúfos bukásáról nagyszerű filmet készített Almási Tamás.
A Shaftban főszereplője volt az egyik első blaxpoitation filmnek, amik feketéknek, feketéktől, feketékről szóltak, és elárasztották a mozikat a hetvenes években.
Reisz Gábor filmje nyerte Chicagóban a nemzetközi nagyjátékfilmek szekciójában a legjobb filmnek járó, „Gold Hugo” elnevezésű fődíjat.
A sztrájk értelmében ugyanis minden reklámtevékenység tilos.
Egy XVI. kerületi villában lakik, ezek szerint a budán található, úgynevezett luxusvillák már tele voltak.
Agnieszka Holland Zöld határa órási vitát gerjesztett hazájában, a köztársasági elnök és a miniszterelnök is nekiment. A világhírű 74 éves rendező a belarusz–lengyel határon kialakult menekültkrízisről készített filmet. Megnéztük.
Rég szerettem új magyar filmet ennyire, ahogy ezt a Magyarázat mindenre címűt most. Azért, mert szép, hiteles, vicces és drámai. És egyáltalán nem csak a NER-nek tart tükröt, sokkal többet akar és tud is ennél.
A legtöbb bevételt hozó film továbbra is az Avatar – a Víz útja, ami 2,3 milliárd forintot hozott, és amit itthon több mint egymillióan láttak.
Fődi Kitti filmjét, az Elkezdődik a következő 24 órát decemberben vetítik le Svédországban.
Pénteken tartották a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának Pitch Fórumát, ahol több résztvevő ahelyett, hogy a saját tervéről beszélt volna, inkább felszólalt a filmipar jelenlegi helyzete ellen.
Gauder Áron rendezése, a Kojot négy lelke egyfajta indián teremtéstörténetet, középpontban a természettel való együttélés kérdéseivel.
Sőt az Oppenheimer sem. Nem felelnek meg az orosz szellemi és erkölcsi értékek megőrzésére irányuló célkitűzéseknek.