A bitcoin is nagyot ment 2020-ban, de az amerikai befektetési alapok rákaptak egy másik, látszólag állandóan dráguló virtuális termékre: az európai szén-dioxid-kvótákra, azaz az EUA-ra is. A kvóták ára politikai döntések nyomán egyre magasabb. A magyar és a lengyel kormány igyekezne fékezni a folyamatot.
Alighanem színtisztán piaci folyamatok történtek Magyarországon.
A jegybankelnök legújabb esszéjében emellett olyanokról ír, hogy "az ember-mesterséges ember, a valóság-virtuális világ vagy az új kettős világrendszer kialakulásának mélyén a 0-1 digitális kód kettőssége húzódik meg."
A globális bitcoin-vagyon egy százaléka is hatalmasat dobna a kis közép-amerikai ország gazdaságán. El Salvador lenne az első ország, ahol a kriptovaluta hivatalos pénz szerepét töltené be.
Bessenyei István 2017-ben vette át a kiadót, azóta elég jól keres vele.
A világ legfejlettebb gazdaságai megelégelték, hogy a techóriások rendre kibújnak a közösségi teherviselés alól. A magyar kormány viszont ragaszkodik az alacsony társasági adókhoz.
Legalább ekkora minimumadót vezetnének be, hogy a Facebook, a Google, az Amazon, a Microsoft és társaik ne úszhassák meg a közteherviselést.
A járvány hatásai, a szárazság és a megnövekedett igények együttesen jelentős élelmiszerár-inflációhoz vezethetnek.
Éljenek a gazdagok!
2019-ben még veszteségesek voltak, 2020-ban 1 milliárdnál is nagyobb adózott eredmény jött össze.
A hatalmasat kaszáló vállalatnak csak vezetői vannak, munkavállalói nem.
Eredetileg 50 százalékos adóalap-kedvezményre tettek javaslatot, aztán egy kicsit megemelték.
A legnagyobb árbevételt a Synlab produkálta, a második legnagyobb forgalmat pedig a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Budai Egészségközpont könyvelhette el.
Válaszcsapás az ujgur kényszermunka miatti bojkottra.
A kormány a Fourcardinal Kft.-vel kötötte a legnagyobb összegű szerződést a lélegeztetőgépek beszerzéséről. Ezzel a cég egy év alatt több, mint ötszázszorosára növelte a nyereségét.