„A vállalkozásoknak szükségük van arra a perspektívára, hogy a hidrogén a jövőben országszerte elérhető legyen, ugyanis ettől függnek a beruházási döntések is” – mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke.

Az viszont igen, hogy az áfabevételek stagnálnak, és van, amire szeptember végéig többet költött az állam, mint egész évre tervezte.

Egyetlen grafikon megmutatja azt is, hogy mennyire nem tud takarékosabban működni az állam, és azt is, hogy mennyire nem tanul ebből a kormány.

Jó, hogy Szijjártó Péter is pont Kínában volt, és erről szólhatott a a legnagyobb elektromos autógyártó cég elnökének is.

Az inflációcsökkentésben januárig lesz jó világ, az uniós pénzek sorsa novemberre eldőlhet – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a lapunknak adott interjúban. Beszélt arról is, miért ugrott európai csúcsra a magyar infláció, miért nem jó, ha a gazdaságpolitika irányítói a nyilvánosság előtt esnek egymásnak, hogy mik a fekete hattyúk és kit fenyeget a ChatGPT.

A vásárló a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartózó Indotek Group.

A kínai–magyar gazdasági együttműködésről is tárgyalt.

Kereszt nélküli templomon miatt háborognak az egyházak, de egy parlamenti képviselő is.

Tizenegyedik hónapja a magyarországi infláció a legnagyobb az EU-ban. És még csak nem is a leggyorsabban csökken.

Ha nem osztogat a kormány a választások előtt, lehet visszaesés sem lett volna.

Szíjj László üzlettársa a hozzá hasonlóan Bács-Kiskun megyei Rencsár Kálmán, akinek mostani vagy korábbi érdekeltségei egy országos kartellügy résztvevői voltak.

A volt jegybankelnök Bod fél attól, hogy a kormány mostani kínai útja „nagyon sokba kerül az országnak”. Oszkó Péter szerint muszáj lenne sokkal többet költeni az oktatásra, Surányi György szerint a kormány és az MNB fele-fele arányban felelős az Európa-bajnok magyar inflációért.

Öt évvel ezelőtt lett az egész országban legális a fűkereskedelem. Mára úgy tűnik, ez nem igazán jó üzlet.

A kamarai elnök Kínában rácsodálkozott a digitális fizetésre is!

Hernádi Zsolt emellett fájlalta, hogy az orosz szankciókról szóló európai döntésekben a morális szempontok megelőzték az üzleti racionalitás kérdését.