Ennek egyik oka a magyar gazdaságélénkítő csomag viszonylagos késlekedése.

Van, amin a rendkívüli helyzet sem változtat.

A kamara elnöke szerint két lépcsőben térnek majd vissza a gazdasági ágazatok a normális működéshez.

A tizedét EU-s támogatásból finanszírozná a kormány, hiába mondják, hogy Brüsszel nem segít. A rendszer szűkmarkúbb, mint a német példa, amire hivatkoznak. Számításaink szerint a legnagyobb felvehető támogatás 75 ezer forint lehet fejenként, legfeljebb három hónapra.

A pénzügyminiszter szerint a kormány így minden 5. forintot a családok és a cégek támogatására biztosít.

Éves összehasonlításban az élelmiszerek ára 7,6 százalékkal nőtt. Pedig az üzemanyagok ára a durván visszaeső olajárak miatt 5,3 százalékkal csökkent egy hónap alatt.

Az iparkamara elnöke beszélt arról is, hogy politikai értékrend kérdése, hogy ebben a válságban mire ad és mire nem ad pénzt az állam.

Sorra lépnek be az egykori Airbnb-k az albérletpiacra.

A nemzeti bank volt elnöke szerint le kellene állítani a nagy kormányzati beruházásokat, és szociális támogatásokra fordítani a pénzt, hogy legyen, aki dolgozni tud majd a válság után. A nemzeti kormányok erősödését veszélyesebbnek látja a termelés leállásánál.

A magyar kormány a legkiszolgáltatottabb munkavállalók jogait csökkentve szabad kezet ad a feleknek, hogy félretegyenek bármely munkajogi szabályt. Bruszt László szociológus írása.

Ilyen impresszív feltámadást azóta nem láttunk, hogy Leonardo DiCapriót hátba veregette egy grizzly.

Az MNB 3000 milliárdot pumpál a gazdaságba.

Az innovációs miniszter most is arról beszélt, hogy nem hisznek a segélyekben.

A vírusválság azonnal megreccsentette őket, az alapító sem tagadta, hogy “haladékot kértek” vagy 100 partnerüktől.

Az önkormányzat három hónapon át havi 100 ezer forintra egészíti ki a rászorulók jövedelmét.