Aggasztó lőszerhiányról beszélt az ukrán elnök, miközben „Washingtonban politikai játékot játszanak.”
Lőszerhiány, megkésett nyugati segítség, elöregedett állomány, terrorbombázások és több frontszakaszon intenzíven támadó oroszok: súlyos nehézségeik vannak az ukránoknak, akiket a partnereik közben azzal vádolnak, hogy nincs stratégiájuk. Az állóháborúból azonban az oroszok sem tudnak kilépni, nagy áttörés továbbra sem várható. Katonai elemzős interjú Jójárt Krisztiánnal, a John Lukács Intézet kutatójával.
Izrael ajánlata negyven izraeli túsz szabadon engedéséről szólt, az izraeli börtönökben fogvatartott több száz palesztin fogolyért cserébe - és a gázaiak humanitárius segélyezését is magába foglalta.
Az Őszinte ígéret hadművelet célja az iráni hadsereg szerint a damaszkuszi iráni konzulátust célzó izraeli légicsapás megtorlása volt. Amerikai elemzők szerint a valódi cél az lehetett, hogy Irán megmutassa: ha kell, képes fölvenni a harcot Izraellel és szövetségeseivel.
Az Iráni Forradalmi Gárda szombat éjjel több mint kétszáz drónt és több tucat cirkálórakétát indított, hogy Izrael állam területére mérjen csapást.
Biden szóvá is tette a kínai elnöknek az ügyet.
A brit védelmi miniszter szerint nagy áttörést jelentene az új lézerrendszer a frontokon.
Második olvasatban is igent mondtak a szigorításokra, a csomag Zelenszkij aláírására vár, ezentúl jóval nehezebb lesz kicselezni a mozgósítást Ukrajnában.
A dnyiprói Mecsnikov kórházat az ott dolgozók egymás közt csak túlélőgyárnak nevezik.
Harkiv ismét kiemelt célponttá vált, akárcsak a totális háború elején. Zelenszkij szerint egyre keményebb a helyzet, folyamatos az orosz terror.
Ukrajna tagadja, hogy ők álltak a támadás mögött.
A nukleáris létesítmény két éve az orosz megszállók kezén van.
Az orosz hadigazdaság működtetéséhez nyújtott támogatásért cserébe.
Eddig még azt tervezték, hogy behatolnak Rafah városába.
A lemondását követelték.