Nyomozás indult minden idők legnagyobb orosz popsztárja ellen.
Hat hónap helyett tíz évet kaphatnak a dezertőrök, és pontosítanak a háború meghatározásán is. Elemzők szerint a jogi lépés valamiféle előkészítése is lehet a hadiállapot bevezetésének, amit eddig nagyon el akart kerülni Putyin.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált a hírekre, amelyek szerint az oroszok már a héten „népszavazásokat” tartanának a megszállt területeken.
Ezt állítja Olga Romanova, a Rusz Szidjascsaja civil szervezet alapítója.
Az elmúlt hetekben úgy tűnt, az ukrán hadsereg ellentámadása keresztülhúzta az orosz terveket.
Mivel beváltak aharctéren, az ukránok kértek még belőlük.
A Kreml tagadja a vádakat, pedig a pár napja Izjumnál feltárt tömegsír újabb orosz háborús bűncselekményt bizonyíthat. Ukrajna fokozza a nyomást annak érdekében, hogy nemzetközi eljárásban vonják felelősségre Oroszországot.
Az ukrán elnök a keleti megyékből és a Krím-félszigetről is kiszorítaná az oroszokat.
Tádzsik áldozatok is vannak, de Dusanbe még nem közölt hivatalos adatokat.
Az amerikai elnök arra kéri az orosz kollégáját, hogy ne vessen be nukleáris és vegyi fegyvereket Ukrajnában.
Luhanszkból, Herszonból és Bergyanszkból is érkezett hír oroszpárti tisztségviselők kiiktatásáról.
A védelmi minisztérium jelentése szerint az egyikben 440 holttestet találtak.
Moszkvában és Kijevben egyaránt azzal számolnak, hogy a háború bele fog nyúlni 2023-ba. Hadászati szinten továbbra is Oroszország dominál, a Nyugat éppen azzal sodorná veszélybe Ukrajnát, ha a mostani sikerekre hivatkozva csökkentené a támogatásokat, és valamifajta békekötést próbálna most forszírozni.
A háború miatt nem kaptak meghívót.
De modern harckocsikat továbbra sem adnak.