Prigozsin nem kötött szerződést az orosz védelmi minisztériummal.
Az IL–22M-ekre úgy vigyáztak az oroszok, mint a hímes tojásra, közel se mentek vele az ukrán légvédelemhez – de a Wagner-menettel nem számoltak. Miben hasonlítanak a történtek a 2014-es MH17-katasztrófához? És milyen hatása lesz a kilövésnek a háború menetére?
Szergej Szurovikint kapcsolatba hozták Prigozsin lázadásával a lap informátorai szerint.
Hazaárulással vádolják meg és életfogytiglant kaphat.
A régi mágnások három évtized után végre eltűnhetnek a színről, és nem sokan sajnálják őket. De a kérdés ma már inkább az, hogy kik kerülnek a helyükre, és az is, hogy nem nyeri-e túl magát az állam, amely az oligarchavagyonokért folytatott hajsza során a legkevésbé sem válogat az eszközökben.
Újabb részletek a múlt hétvégi Wagner-lázadásról.
Időközben tízre emelkedett az áldozatok száma abban a pizzériában, amit az oroszok rakétával lőttek.
Legalább négy civil, köztük egy gyerek is meghalt Kramatorszkban. A helyet, ami rakéta találatot kapott a külföldi tudósítók is sokszor látogatták.
Az egyre embertelenebb körülmények között fogva tartott ellenzékit azzal vádolják, hogy Putyin erőszakos megbuktatására készült, miközben a lövöldözve Moszkva felé vonuló Wagner-katonák szabadon távozhattak.
A zsoldosokhoz köthető aranykereskedő cégek ellen vezettek be szankciókat.
Legalább ketten meghaltak, 22-en pedig megsebesültek, de még lehetnek emberek a romok alatt.
Nem akarták azt a látszatot kelteni, hogy az egészet a Nyugat kezdeményezte.
Lőszerek és gyalogsági harcjárművek is vannak a csomagban.
Andrzej Duda szerint ezzel csak újabb orosz erőket csoportosítottak át Fehéroroszországba.
Kijevben június 1-én éjjel meghalt három ember, mert az orosz rakétatámadás elől nem tudtak bejutni egy bezárt óvóhelyre. Az elnök a halálesetek után rögtön elrendelte Ukrajna összes óvóhelyének ellenőrzését.