Peking nem zárja be kabuli nagykövetségét, és hajlandók támogatni az újjáépítést.
A Fehér Ház figyelmeztette a tálibokat, hogy „súlyos következményekkel” fognak szembenézni, ha beavatkoznak a kimenekítési erőfeszítésekbe.
De Magyar Levente államtitkár azt is mondta, „nem fogadjuk el” azokat az elvárásokat, amik arra vonatkoznak, hogy korlátlanul fogadjunk be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni.
Hogy így támogassák a harcot a tigréi lázadók ellen.
Több mint ezer civil halt meg az elmúlt hónapban az afgán kormány ellen harcoló tálibok offenzívája miatt.
A tálibok szóvivője szerint Dava Han Minapalt célzott támadásban ölték meg, „korábbi tetteinek büntetéseképpen”.
A gyanú szerint Muafak Al D. 2014-ben egy Aszad-párti milícia tagjaként rakétagránáttal támadott meg egy damaszkuszi menekülttábort.
A kezdeti kitelepítési program várhatóan 2500 embert érint, és a vízumkérelmük elbírálásáig amerikai katonai létesítményekben helyezik el őket.
Peking valószínűleg meggyőzi majd Kabult, főleg, ha újra a tálibok kerülnek hatalomra, akikkel jelentések szerint élénk kapcsolatban állnak a kínai tisztségviselők.
Átalakították a Napfényfürdő árait, a helyiek kedvezményeit a felére csökkentették, a nyugdíjas bérlet pedig megszűnt. A nyugdíjasok tüntetése sem kizárt.
Az előzetes vizsgálat szerint a Fülöp-szigeteken 2016 júliusa és 2019 márciusa között, a kormány „drogellenes kampánya” során kb. 12-30 ezer embert öltek meg.
Kedden az utolsó magyar katonák is hazatértek a közép-ázsiai országból.
Mostantól a döntés jogerős.
A külügyminiszter szerint egyes nemzetközi szervezetek Izraelt és a Hamászt egy szinten akarták kezelni, mintha a Hamász egy NGO lenne.
A DK elnöke disszel válaszolt a kormányfő beefjére.