A főtanácsnok azt kéri, marasztalják el a magyar államot a menedékjog elfogadhatatlan korlátozása és a menekülők segítésének bűncselekménnyé nyilvánítása miatt.
A Reuters úgy tudja, jogi lépések jöhetnek Magyarország ellen, mivel az Országgyűlés még mindig nem módosította a külföldről támogatott civilszervezetek listázásáról szóló törvényt.
A bíróság szerint „első látásra” nyilvánvaló, hogy szabadon kell engedni a bebörtönzött orosz ellenzékit.
Bene Krisztián a Kúria utolsó végzése ellen még nem emelt kifogást, lépésével ezt a mulasztást pótolta.
Öt éve tart a jogi küzdelem Gárdonyban, ahol a fideszes polgármester 60 évre bérbe kívánja adni egy szörfös vállalkozásnak a szabadstrand egy szakaszát. Az MSZP feljelentései nyomán a hatóságok léptek, de a város vezetője nem adja fel.
A település önkormányzatának most hatályon kívül kell helyeznie a jogsértőnek ítélt betiltó szabályt.
A Fidesz-KDNP a törvényalkotási bizottságban még támogatta, az ülésteremben már leszavazta a választókerületek módosításáról szóló ellenzéki javaslatot. A Parlamentnek még idén lépnie kéne az ügyben.
Eszerint a nevelés keresztény kultúrán alapul, az egyetemeket fenntartó magánalapítványoknak adott pénz pedig már nem közpénz. A választási törvényt is módosították.
A konzervatív, muszlim többségű országban mérföldkőnek számít, hogy valaki ilyen ügyet mer bíróság elé vinni.
Szerintük Kozmának törvényi és erkölcsi kötelessége lenne végre felszólalni egyszerre két jogsértő törvénytervezet ellen.
Az Alkotmánybíróság elé kerül a tavaszi salátatörvény.
Három év és 11 határátkelési kísérlet után térhetett csak vissza Németországba.
A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos erőszakos bűncselekményeknél is szigorították a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit.
Az egykor állami ingatlancéget elnöklő 69 éves Zsen Csecsiang a kínai vezetés egyik leghangosabb kritikusa lett az elmúlt években.
Enyhítő körülmény volt, hogy büntetlen előéletű, és több kiskorút tart el. Az ítélet nem jogerős.