A bebörtönzött belarusz ellenzékit és társait 7-től 12 évig terjedő börtönnel sújthatják azzal a váddal, hogy „szervezetetten nagy mennyiségű készpénzt csempésztek át a fehérorosz határon” és „a közrend súlyos sérelmére közösségben elkövetett cselekményeket pénzeltek”.
Házasságon kívüli szex vagy együttélés miatt csak helyiek kerülhetnek börtönbe.
A javaslat célja, hogy „a család minden körülmények között család maradjon”, tehát egy esetleges országváltás esetén is ugyanazok a jogok illessék meg a családokat.
Brüsszel a büntetések harmonizálását is javasolja.
De a büntető törvénykönyv szigorítása után tilos lesz többek között az elnök és az állami intézmények megsértése, illetve az állami ideológiával ellenkező vélemény kinyilvánítása is.
Mentesülnek a hatóságok fizikai bántalmazása és szexuális zaklatása alól, ha segítenek azonosítani más LMBTQ+-személyeket.
A sértés vért kívántatott.
Szerintük az új törvény - amelyet azért nyújtott be a kormány, hogy könnyebben menjen az egyezkedés az Unióval - biztosítja a közpénzek védelmét.
A tanárokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli, a per tárgyalása 2023 elején kezdődhet majd el a Fővárosi Törvényszéken.
Két kiszolgáltatott helyzetben lévő férfit kényszerítettek munkára, szoros felügyelet alatt tartották őket.
Egy iráni emberi jogi szervezet szerint a letartóztatásokról hírt adó újságírók különösen nagy veszélyben vannak.
Péntek délután és este pedig bekapcsolják a gyülekezési jogi forródrótjukat „arra az esetre, ha valakinek azonnali jogi segítségre lenne szüksége”.
Nem adták ki a közérdekű adatokat, majd azt mondták, hogy azok nincsenek is náluk, utána kiadták, de bizonyos részeket kitakartak.
Az ügy nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket vet fel.
A kínai diplomáciai győzelemként értékelt, szoros eredményt hozó szavazáson a 47-tagú EJT-ben 17 ország szavazott a javaslat mellett, 19 ellene, 11 ország pedig tartózkodott.